Obama New Yorkban, a világszervezet fenntartható fejlődési csúcstalálkozójának utolsó napján az Egyesült Államok nevében kötelezettséget vállalt a világszervezet által frissen elfogadott fenntartható fejlődési célok teljesítésére. Az ehhez való csatlakozásra bátorította a többi országot is, rámutatva, hogy az ambiciózus, 15 évre szóló terv nem valósítható meg nemzetközi összefogás nélkül.

Mint mondta, elnökként és mandátumának lejárta után is küzdeni fog a fenntartható fejlődési célok megvalósításáért, különösen a szegénység és az éhezés felszámolásáért. Emlékeztetett rá, hogy ma is 800 millió embernek kell napi 1 dollár 25 centnél kisebb összegből megélnie, és milliárdokat fenyeget, hogy belehaljanak megelőzhető betegségekbe. Erkölcsi szempontból felháborítónak nevezte, hogy sok gyermeket csak egy szúnyogcsípés választ el a haláltól.
Hangsúlyozta, hogy a fejlődés támogatása nem jótékonykodás, hanem a világ jövőjébe történő befektetés.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a fórumon a nap folyamán korábban azt szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg a Kuba elleni gazdasági embargót, valamint mindazokat a szankciókat, amelyek bevezetésével "megkerülték a Biztonsági Tanácsot".

A Krím Ukrajnától való tavaly márciusi elcsatolása miatt Washington és az Európai Unió gazdasági büntetőintézkedések sorát vezette be Oroszország ellen. Lavrov szerint a szankciók az ENSZ Alapokmányának megsértését jelentik, és ellentétben állnak az új fenntarthatósági célokkal, amelyeket szavai szerint Oroszország támogatni fog "a kihívásokkal teli gazdasági környezet ellenére" is. Azt mondta, hogy országa világelső az üvegházhatású gázok kibocsátásának összesített csökkentése terén, és hangsúlyozta, hogy Oroszország túlteljesítette a kiotói jegyzőkönyv alapján tett vállalásait, az 1990-es szintről 31 százalékkal csökkentve a károsanyag-kibocsátást.

Barack Obama egyébként a tervek szerint hétfőn találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki egy évtizedes kihagyás után vesz részt ismét a világszervezet tanácskozásán. Putyin New Yorkban alapvetően a közel-keleti szélsőségesek elleni küzdelemre kíván összpontosítani.

Petro Porosenko ukrán elnök a csúcson hangoztatta, hogy hazájának a kelet-ukrajnai szakadárok elleni harc napi mintegy 5 millió dollárjába kerül, amit a fejlődésre tudna fordítani. Ez pedig ezrek számára járt az új típusú szegénység megjelenésével. Porosenko szerint Ukrajna a 2014 elején kezdődött harcok miatt "gazdasági potenciáljának mintegy ötödét" vesztette el.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök arról beszélt, hogy nem lehet globális fejlődésről beszélni az adósságállomány átstrukturálása nélkül. Kijelentette, hogy a szegénységet lehetetlen felszámolni, "ha nem tudunk arról beszélni, hogyan építsünk jóléti államokat és hogyan javítsunk rajtuk, ahelyett, hogy lerombolnánk őket".