A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilapban szerdán megjelent nyilatkozatában Lizal úgy fogalmazott, hogy a negatív kamat inkább taktikai, míg a cseh jegybank gyengekorona-politikája stratégiai eszköz.

Lizal szerint Csehország esetében az árfolyamkötelezettség elhagyásával kapcsolatban vethető fel a negatív kamatok alkalmazhatósága. A jegybank valószínűleg a jövő év első felében hagy fel a 27 koronás euróárfolyam-küszöb megvédése melletti elkötelezettség politikájával. Az nagyon is vitatható, hogy milyen lesz a helyzet egy év múlva - fogalmazott a jegybankár, aki szerint számos olyan forgatókönyv képzelhető el, amikor a negatív kamatok szerepet játszhatnak, vagy éppen ellenkezőleg, teljes mértékben haszontalanok.

Ütökártya: gyengítés

A cseh központi bank 2013-ban vezette be az árfolyamszintet védő politikáját a deflációs nyomás enyhítése és a 2 százalékos jegybanki inflációs cél elérése érdekében. A negatív kamatok alkalmazásának lehetősége a februári kamatdöntő ülésen merült fel, de a kormányzótanács tagjai nem mutattak különösebb akaratot egy ilyen lépés megtételére.

Jiri Rusnok, a cseh jegybank év közepén megüresedő elnöki tisztségének várományosa a múlt héten kijelentette, hogy nem zárja ki, de kicsinek tartja a negatív kamatok alkalmazásának esélyét. Rusnok szerint a negatív kamatoknak csak akkor lenne értelme, ha erősítenék a korona gyengén tartása melletti jegybanki elkötelezettséget. Megítélése szerint a jegybanknak a korona gyengén tartása a legerősebb és leghatékonyabb eszköze.

Lizal szerint a negatív kamatokról folyó vita hasznos lehet abban, hogy segít megérteni, miként alakulhat a gazdasági helyzet. Ez azonban - tette hozzá - nem jelenti azt, hogy a kormányzótanács napirendre vette a negatív kamatok kérdését.

Régóta padlón a kamatok

A cseh jegybank már több mint két éve történelmi mélyponton, 0,05 százalékon tartja az alapkamatot. A februári ülés után közzétett új prognózisban a jegybank az idei gazdasági növekedés mértékét a korábbi 2,8 százalékról a hazai össztermék (GDP) 2,7 százalékára mérsékelte, a jövő évi növekedést pedig a korábbi 2,9 százalékról 3 százalékra emelte. A cseh pénzügyminisztérium az idei évre 2,6 százalékos GDP-növekedést jelzett.

A nemzetközi bankközi piacon szerdán 27,03 koronán jegyezték az eurót, 0,01 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz.