Idén májusban a munkanélküliség az OECD-országok körében 6,6 százalékra csökkent, de továbbra is legalább 1 százalékkal a járvány előtti szint felett maradt. Az OECD-tagállamok között 22 millió munkanélkülit tartanak nyilván, közülük 8 millióan álláskeresők, 14 millióan pedig inaktívnak számítanak. Az éves foglalkoztatási jelentésük szerint a koronavírusválság tetőpontján bevezetett munkahelymegtartó programok mintegy 21 millió munkahelyet mentettek meg.

"A járványválság során elveszett munkahelyek közül sok nem jelenik meg újra már" - mondta Stephane Carcillo, az OECD munkahelyekkel és jövedelemmel foglalkozó részlegének vezetője a jelentés közzététele alkalmából tartott tájékoztatón a CNBC szerint. A szervezet várakozásai szerint a teljes foglalkoztatás a tagországokban csak 2023 harmadik negyedévében tér vissza a normális szintre. Az egyes országok - például az ázsiai-csendes-óceáni térségben -, amelyek bizonyították, hogy jobban kezelik a válságot, azonban gyorsabban javulhatnak.

A tartós alulfoglalkoztatottság hatását a leginkább a kiszolgáltatottak, a nők és az alacsony képzettségű munkavállalók fogják érezni, akik aránytalanul nagy arányban vannak jelen a járvány által súlyosan érintett ágazatokban. A fiatalok számára a foglalkoztatás és a bérek tekintetében hosszú ideig érezhetők lehetnek a gazdaságokon most ejtett sebek.

Az OECD szerint a fiatalok esetében a hatás legalább kétszer akkora volt, mint általában a felnőtteknél - és a fiatalok Kanadában, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Spanyolországban voltak a legsúlyosabban érintettek. Mindez a fiatalok számára amúgy is nehéz foglalkoztatási helyzet hátterében áll. Az OECD adatai szerint a 2008-as globális pénzügyi válságot követően 10 évbe telt, mire az ő foglalkoztatottságuk visszatért a normális szintre.

Scarpetta szerint ezúttal nagyobb intézkedéscsomagokat kell kidolgozni, hogy a fiatalok könnyebben találhassanak vissza a munkaerőpiacra. Az OECD a tanulószerződéses gyakorlati képzést és az átképzéseket javasolja a probléma megoldására.

"A legfontosabb üzenet a következő: ezúttal jobban kell teljesítenünk. Nem hagyhatjuk, hogy a fiatalokat ilyen súlyosan érintse a helyzet" - mondta Carcillo.

Eközben a távmunka megjelenése pozitívum, arra ösztönözve a munkaadókat, hogy rugalmasabb és befogadóbb legyen a munkapolitikájuk. A jövőre nézve Scarpetta szerint "van lehetőség arra, hogy a távmunka szélesebb körben elterjedjen". Az elérhetőséggel kapcsolatos kihívásokkal azonban még foglalkozni kell, mind a távmunkát végző személyek, mind az ehhez szükséges erőforrások tekintetében.