Lengyelország azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy a Balti-tenger térségének legnagyobb offshore szélenergia-áramtermelési kapacitását hozza létre: 2050-ig annyi szélturbinát akarnak telepíteni, amennyinek összes kapacitása 28 gigawatt - írja a Windeurope.org szakportál.
Ez azonban nem minden, amin üzleti szempontból nagyot kaszálhatnak a lengyelek. Egy friss jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a tornyok telepítése és üzemeltetése speciális hajókat igényel, ami új esélyt kínálhat a lengyel hajóépítő vállalatoknak.
Nagy üzletet hozhat a szélenergia
A szélenergiával foglalkozó lengyelországi szervezetek által készített tanulmány legfontosabb mondanivalója, hogy a Balti-tengeren felpörgő szélerőmű-építésekhez néhány éven belül sok speciális hajóra lesz szükség. Lengyelországnak jelenleg nincsenek offshore szélerőművei, de 2030-ig hat, 2040-ig pedig 11 gigawattnyi (GW) kapacitást akar telepíteni. Az első tornyoknak 2026-ban kellene elkezdeniük az áramtermelést.
A balti államok szintén lehetőséget látnak az offshore energiatermelésben, Svédország már kijelölte azt a területet, ahol építkezni akar, és a két nagy hagyományos piaci szereplő, Dánia és Németország pedig tovább akar terjeszkedni. Így összesen 35 GW áramtermelési kapacitás épülhet ki 2030-ra szemben a 2021-es 2,8 GW-tal. A telepítések nagyja az évtized második felére eshet: 2026 és 2030 között összesen 31 GW offshore szélenergia-termelő kapacitás épülhet ki a Balti-tengeren.
Mindenféle hajóra is szükség lesz
Az EU összesen 300 GW-nyi szélenergia-kapacitást akar telepíteni 2050-re szemben a jelenlegi 15 GW-tal, ami világosság teszi, mekkora jelentősége van az ehhez szükséges hajóknak. Mindenekelőtt platformépítők (Foundation Installation Vessels - FIV) és szélturbina-telepítők (Wind Turbine Installation Vessels - WTIV) kellenek, már 2024-2025-ben, bár a legnagyobb kereslet ezekre 2028-2030-ban lesz.
A csúcsidőszakban öt-tíz FIV-re és öt-kilenc WTIV-re lesz szükség a Balti-tengeren. Ráadásul olyanokra, amelyek képesek lépést tartani a turbinák méretének és súlyának növekedésével. Az évtized végén egyetlen turbina 20 MW-os is is lehet, amelyek telepítése a hullámzó tengeren nem lesz kis feladat.
Tovább hajófajták
Még többre lesz szükség a kábelfektető hajókból (Cable Laying Vessels - CLV), egyedül Lengyelországnak három-négy ilyen hajóval kell rendelkeznie, ha el akarja érni telepítési céljait.
A következő típusra az üzembe helyezett turbinák karbantartása miatt van szükség (Service Operation Vessels - SOV), amelyek sajátossága, hogy gyorsabban építhetők, és más célra készült hajókat is át lehet alakítani szervizhajóvá.
Ha Európa záros határidőn belül elkezdi építeni FIV, WTIV és CLV flottáját, akkor még elkerülhető, hogy ezek hiánya lassítsa az erőművek telepítését 2028-2030-ban. Ezért a lengyel jelentés figyelmezteti a fejlesztésben érdekelt kormányokat, hogy mielőbb oldják meg ezt a problémát. Lengyelország nagy hajóépítő hagyományaira alapozva élen járhat ebben.
Az új hajók építése jelentős befektetést igényel. Ennek megfelelően a kormányoknak kedvező gazdasági környezetet kell kialakítaniuk a szükséges beruházásokhoz. Pontos menetrendet kell megadniuk a turbinák telepítésére, és garantálniuk kell, hogy az engedélyezési eljárásokban tartani fogják magukat ehhez. Kerülniük kell, hogy bármilyen újabb költséggel terheljék a szélenergia termelését, illetve el kell állniuk a negatív - azaz az egyre alacsonyabb költséget forszírozó - tendereztetést az offshore szélenergia-aukciókon.