A környezetvédők abban reménykednek, hogy az Európai Bizottság, amely európai versenyhatósági jogkörében eljárva vizsgálja az orosz-magyar együttműködéssel tervezett paksi atomerőmű-bővítést, szabálytalannak minősíti a projektet - írja a BBC. A magyar kormány 12,5 milliárd eurós tervezett költségvetéssel két 1200 megawatt kapacitású reaktorral akarja bővíteni az ország egyetlen nukleáris erőművét a kék Duna partján.
A finanszírozáshoz kétoldalú kormányközi szerződés keretében 10 milliárd euró hitelt nyújt Oroszország. Budapest azzal érvel a fejlesztés mellett, hogy az új áramtermelő blokkokra szükség lesz Magyarország villamosenergia-ellátáshoz és az erőmű lazítani fogja az ország energiafüggőségét. A kormány abban sem lát kivetnivalót, hogy az új reaktorokkal kapcsolatos szerződéseket 30 évre titkosították.
Az ellenzők szerint viszont az új atomerőmű az akkori piaci árakhoz képest túlságosan drágán fog termelni, a hitel megdobja a magyar államadósságot és növeli az ország függőségét Oroszországtól, amelytől olajszükségletének egészét, földgáz-felhasználásának túlnyomó részét vásárolja.
Támad az atom
Az összesen 1900 megawatt kapacitású meglévő négy paksi blokk gondoskodik Magyarország áramellátásának 40 százalékáról, ám ezek életciklusa 2032 és 2037 között lejár. Orbán Viktor kormányfő egyik célja, hogy alacsonyan tartsa az energiaárakat az országban, ebbe a filozófiába igyekszik beilleszteni a paksi bővítést. A projektről úgy állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz államfővel, hogy azzal még saját pártját, a Fideszt is meglepte. A BBC azt is megemlíti, hogy mire Magyarország 2025-ben elkezdi törleszteni a beruházásra felvett orosz hitelt, Orbán már minden bizonnyal visszavonul a politikától.
A miniszterelnöki döntés azért volt váratlan, mert a régi blokkok életéből hátra lévő 15-20 év tükrében elég lett volna legkorábban 2020-ban határozni. A szakértőket kifejezetten aggasztja az az időszak, amely alatt a régi és az új reaktorok is termelnék az áramot, ugyanis ez túl fogja terhelni a hálózatot. Emellett az atomenergia kiszorítja a piacról a hagyományos és az alternatív forrásokat, ami egyoldalúvá teszi, eltorzítja az áramtermelés szerkezetét.
A k+f nem áll meg
Magyarország az elsietett választással megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy figyelembe vegye, mérlegelje legalább hat év tudományos és technikai fejlődésének eredményeit - érvel a paksi bővítéssel kapcsolatos vitára létrejött egyetemi hallgatói csoport. A megújuló források segítségével elállított energia ára, ezen belül a napenergia ára nagyon hamar állami támogatások nélkül is versenyképessé válhat a nukleáris energiával, illetve a szénnel és gázzal előállított áram árával. Magyarország energiaszükségletét 2030-ban Paks 2 nélkül is ki lehet majd szolgálni - idézi a BBC Koritár Zsuzsannát, a budapesti Energiaklub kutatóintézet szakértőjét.
Nonszensz - reagál erre a felvetésre Aszódi Attila, az Orbán-kormány "atomcárja", azaz a paksi bővítésért felelőssé tett biztosa. Szerinte a döntést időben hozták meg. A birtokában lévő számítások szerint a magyar energiafelhasználás évi egy százalékkal fog bővülni a következő időszakban és az ország 9000 megawattnyit teljes áramtermelő kapacitásából - amely 18 erőműben üzemel - 7300-at le kell cserélni 2030-ig. Eközben szerinte Paks 10-15 százalékkal olcsóbban termel majd, mint amit napenergiával el lehetne érni.
Benyújtják a számlát
Az áram árának Európában a triplájára kellene emelkednie ahhoz, hogy az új reaktorok gazdaságosan működhessenek - veti ellen Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetemen szakértője. Emellett sokan attól tartanak, hogy a beruházás (ahogy az a nagy projektekkel lenni szokott, lásd 4-es metrót - a szerk.), megcsúszik. Ez azzal járna, hogy Magyarországnak 2025-ben el kellene kezdenie törlesztenie az orosz hitel kamatait, miközben Paks 2 még mindig épülne. A kormány azt ígéri, hogy az új erőműben megtermelt áram árából lehet törleszteni a kölcsönt.
Aszódi szerint van olyan megállapodás a felek között, ami ezt kizárja. Emellett szerinte nem is titkos a megállapodás, mert a parlament többször foglalkozott az üggyel. Ellenfelei azonban bíznak abban, hogy Brüsszel nem nézi el a magyar kormánynak, hogy magára kívánja vállalni a beruházási költségek ötödét. Ez az uniós szabályok szerint túlzott közvetlen állami támogatás. Döntés októberben várható.