Néhány héten belül drámaian megváltozott, mit is akar orosz vezetés az Ukrajna ellen indított háborúval, és mennyire felkészült az orosz hadsereg arra, hogy ezeket a célokat elérje, illetve mennyire felkészült az ukrán hadsereg az ellenállásra és a nyugati országok Ukrajna támogatására. Az utóbbin belül az Európai Unió eljutott oda, hogy olajembargót hirdessen Oroszországgal szemben, amelyben a tagországok hat hónapon belül megszüntetik az orosz kőolaj, majd az év végéig a feldolgozott olajtermékek importját, kivéve Magyarországot és Szlovákiát, amelyek túlságosan kiszolgáltatottak ennek a forrásnak – írják a Finacial Times szerkesztői az intézkedés jelentőségét firtató cikkükben.

Az EU ezzel követi az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság példáját, amelyek korábban jelezték, hogy érzékeny búcsút vesznek az orosz olaj behozatalától, ám ez a két ország jóval kevésbé szorul rá erre az importra, mint a kontinentális Európa országai. Ez kockázatossá teszi az uniós vállalást. A féléves átmenetben találták meg azt az időtávot, ami kellően közvetlen fenyegetést jelent az orosz exportőrnek, ám nem olyan gyors, hogy a hirtelen megjelenő európai kereslet a világpiacon az égbe lökje a fekete arany árát. A brit üzleti lap szerint jogosan figyelmeztetnek ugyan a németek a lépés gazdasági kárára, ám a költségek kezelhetőek, és az orosz félnek sokkal jobban fog fájni a dolog, mint Európának.

Bár Európa orosz gázfüggősége több figyelmet kap, az orosz gazdaság sokkal többet keres a kőolaj és a feldolgozott olajtermékek (főként benzin, gázolaj) kivitelén. A Rystad Energy energetikai kutatóintézet becslése szerint a jelenlegi magas olajárak idén 180 milliárd dollár pluszbevételt hoznak a moszkvai kormány költségvetésébe az olajkivitelt terhelő adókon keresztül. Ez megfelel a 2022-es szövetségi büdzsé 60 százalékának. Ezen az sem változtat, hogy az olajkereskedők egy része a háború miatt elutasítja, hogy orosz áruval foglalkozzon.

Olajár-szabályozás

A nagy feladvány az, hogyan pótolható a kieső import az új piaci kereslet árfelhajtó hatásának kordában tartásával. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, illetve az USA olajpala-kitermelői rendelkeznek annyi tartalék kapacitással, hogy pótolják az EU orosz olajimportját, ám kérdés, hogy készek-e olyan tempóban növelni kitermelésüket, amilyenre szükség lenne. Eközben a szankciók hatásosságának az a feltétele, hogy az orosz fél ne tudja gyorsan átterelni kivitelét más piacokra.

Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította minisztereit, hogy keressék meg ezeket az alternatív értékesítési lehetőségeket, ám ez az átállás nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Az olaj szállítása kevésbé függ a csővezetékektől, mint a gázé, de Európa vásárolta meg az orosz kivitel 70 százalékát és a csövek, illetve a bejáratott tengeri szállítási útvonalak nyugat felé mutatnak. Az Oroszország és Kína közti olajvezeték – amin a kivitel ötöde folyik át – teljes kapacitással üzemel.

Tankhajók kellenének

Ha az ázsiai piacokat – Kínát és Indiát – céloznák meg tengeri szállítással, akkor szupertankerekre lenne szükségük, amelyek hosszú heteken át hajóznak úti céljuk felé a fekete-tengeri és a balti-tengeri kikötőkből. Sok teherhajócég azonban a szankcióktól tartva elutasíthatja a szállítást. Nehezíti a Kreml dolgát az anyatermészet is, miután az orosz olajmezők elérése sokkal nehezebb, mint például a szaúdiaké. Emellett ha az átmeneti kereslethiány miatt lezárják a kutakat, akkor gondok lehetnek az újranyitásukkal. Egyes elemzők szerint mindez erős eszközt ad a nyugati vezetőknek, hogy jobb belátásra bírják Putyint a háborúval kapcsolatban.

Egy tűzszünetért cserébe folytatódhatna az orosz export, de vélhetően csak büntetővámokkal és adókkal arra hivatkozva, hogy az Ukrajna újjáépítéséhez adott támogatásokat valamiből finanszírozni kell. Összességében veszélyes játék folyik, mert ahogy az orosz vezetés egyre mélyebben süllyed a háború mocsarába, úgy erősödnek a fenyegetőzései, ami óvatosságra inti a nyugati országokat. Ezzel együtt nem is olyan régen még elképzelhetetlen volt, hogy Európa túlnyomó része olajembargót vezessen be Oroszországgal szemben.