A tavalyi első félévhez képest 90 százalékkal esett vissza Oroszország európai uniós exportbevétele, ami egyrészt az árak csökkenésének, másrészt az export volumen visszaesésének köszönhető a Center for Reserch on Energy and Clean Air (CREA) adatai alapján.
Azonban így is 18 milliárd dollár értékben vettek a blokk országai orosz olajat és gázt, élen Szlovákiával és Magyarországgal.
Kína
A legnagyobb importőr az idei első félévben Kína volt: június 16-áig idén 30 milliárd dollárt fizetett az oroszoknak a fosszilis energiahordozókért. Ennek 80 százalékát adta az olaj 24 milliárd dollár értékben, a gáz 2,7 milliárd, a szén 3,3 milliárd dollárt hozott Oroszországnak a kínai exportból.
Mindazonáltal a kínai export is csökkenő bevételt hozott elsősorban az olaj árának esése miatt: míg tavaly napi 210 millió dollár volt a bevétel, idén az adat 178 millióra csökkent.
EU, Szlovákia és Magyarország
A második helyen még a lecsökkentett vásárlások után is az EU áll az összesen 18 milliárd dollárral, melynek 60 százaléka származik az olajból, 40 százaléka a gázból.
A legnagyobb importőr az unión belül Szlovákia volt az első félévben, több mint 2 milliárd dolláros értékkel, ennek kicsit több mint felét az olaj adta. Magyarország alig marad el Szlovákia mögött 1,9 milliárd dollárral, az eltérés az, hogy mi jóval több, mint felét költöttük gázra az összegnek, Szlovákia nagyobb arányban vett olajat.
Jelentős uniós vásárlók voltak még Belgium és Spanyolország, mindkettő főleg gázt vett.
Hollandia, Bulgária, Olaszország és Csehország elsősorban olajat vásároltak, de ők már csak másfél milliárd dollár körüli mértékben.
Amint látszik, orosz olajat még több ország vett, gázt viszont már csak Szlovákia, Magyarország, Belgium és Spanyolország, utóbbinál eleve kisebb a gáz szerepe éghajlati okok miatt, azaz nem fagynak meg, ha nem jön a gáz.
India
Az EU-t egy blokknak tekintve a harmadik helyen India áll az orosz exportban bő 15 milliárd dollárral, melynek döntő hányada kőolaj, nagyjából hatoda szén.
A negyedik szereplő Törökország, nagyjából 12 milliárdos összeggel, melynek nagyjából 60 százaléka olaj, majdnem negyede gáz, a többi feketeszén.
Kisebbek
Az ötödik helyen az Egyesült Arab Emirátusok, a hatodikon Dél-Korea található nagy lemaradással: az emirátusi és a koreai import alig haladja meg a szlovák összegét, viszont Korea szinte kizárólag olajat vesz, az emirátusok főleg szenet.
A magyarnál valamivel kisebb orosz importtal még Japán említhető meg, ők szinte kizárólag gázt vettek Oroszországtól, gyaníthatóan az európainál jóval szerényebb áron.
Átrendeződés
Összességében az látszik, hogy az európai kiesést nem sikerült Oroszországnak pótolnia különösen a gáz esetében, ennek köszönhető, hogy még a lecsökkent európai export is jelentősnek látszik a teljes orosz kivitelen belül.
Ha az uniós országok tovább csökkentik az orosz földgáz vásárlását, a lehetséges helyettesítő vevők között lényegében csak Kína marad, ő viszont gyaníthatóan az európai árnál jóval olcsóbban vásárol.