Eleve kemény kihívás elé állította az OPEC-et, hogy pótolja a világ olajpiacáról az Irán elleni amerikai szankciók miatt kieső olajat, ám az oroszországi olajszennyezés miatt leállt szállítások már alig megoldható helyzet elé állítják a kartellt - véli Juian Lee olajpiaci stratéga, a Bloomberg publicistája.

Donald Trump, az USA elnöke két célt akar elérni egyszerre: móresre akarja tanítani Iránt és alacsonyan akarja tartani a benzin árát az Egyesült Államokban. Az Barátság olajvezetéken érkező olaj szennyezettsége miatt kieső piaci kínálat olyan váratlan fejlemény, amely lehetetlenné teheti e célok elérését egyszerre.

Kapcsolódó

Miután Trump úgy döntött, hogy kormánya nem ad további felmentést a perzsa ország legnagyobb olajvásárlóinak a szankciók alól, május 2-ától életbe lépnek a korlátozások, amelyekkel az USA nullára akarja csökkenteni az iráni olajexportot. Ez olyan időszakban adott támaszt az olajáraknak, amikor azok amúgy is emelkedő pályán mozogtak. A végeredmény: az USA-ban a benzin ára 30 százalékkal haladja meg az év eleji szintet, és immáron mindössze 10 centre van tavalyi csúcsától. És az amerikai nyári csúcsfogyasztás még el sem kezdődött.

Könyörgőre foghatják

Az olajpiac feszessé tétele - amely tehát az orosz probléma miatt még durvábbá vált -, egyes országokat nehéz helyzetbe hozhat. Trump elvileg az utolsó pillanatban úgy dönthet, hogy meghosszabbítja a tavaly novemberben adott engedményt a nagy importőröknek, ám ez nem valószínű. Ez a lépés akkor váratlan volt, így a piacon maradó iráni kínálat hatásán túl pszichológiailag is segítette az olajár féken tartását. Ha Washington most visszakozna, azzal - pestiesen szólva - hülyét csinálna magából.

Görögország, Olaszország és Tajvan nem fog kopogtatni az amerikai elnöknél további haladékért, mert őket már a novemberi engedmény sem érintette. Kína és Törökország, az iráni olaj további két nagy importőre bírálta az egyoldalúan bevezetett amerikai szankciókat, ám más konfliktusuk miatt nem érdekük, hogy az olajügyben ütközzenek Washingtonnal. Kína a felbolydult kereskedelmi viszonyok rendezésében akar előrelépni, Törökország nem akar újabb ütközést azt követően, hogy orosz légvédelmi fegyvereket vásárol, amit az USA kifogásol.

Így aztán Dél-Korea, India és Japán van olyan helyzetben, hogy érdemes próbálkoznia az Irán elleni amerikai fellépés felpuhításával. Ez a három ország már eddig is lobbizott a Fehér Háznál ezért, ám a sikerre az FT cikkírója szerint nem sok esélyük van. Ha az elnök meg is változtatja a véleményét, nem fog 180 fokos fordulatot végrehajtani. Ha belemenne abba, hogy csak negyedével próbálják visszavetni az iráni olajexportot, akkor keményebben lépne fel Teheránnal szemben, mint elődei.

Már visszaesett

Az utóbbi három ország sem fog azonban szívózni az amerikaiakkal, ha Trump kitart a szankciók mellett. Ami azt illeti az iráni kivitel már áprilisban csökkenni kezdett és a Dél-Koreába, illetve Japánba szállított mennyiség is visszaesett. Az USA Energiaügyi Minisztériumának becslése szerint az OPEC napi olajtermelése 250 ezer hordóval nő az év második felében a márciusi szinthez képest. Ennél azonban több kell, amit amerikai források szerint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek megígértek. Más kérdés, hogy csak akkor fogják felpörgetni kitermelésüket, amikor az iráni olaj eltűnt a piacról.

Ezért a piaci egyensúly törékeny, és a Bloomberg cikkírója szerint az orosz olaj kiesése a Barátság vezetéken érkező nyersolaj szennyezettsége miatt negatív irányba billenti a mérleget. Az európai finomítók nyersanyag nélkül maradtak és a balti-tengeri exportot is érinti a kiesés, amely összesen napi 1,5 millió hordóval csökkenti a kínálatot. Ukrán források szerint a szennyezés kiküszöbölése után leghamarabb május 10-én indulhat újra az európai orosz olajexport.

A Bloomberg publicistája úgy látja, hogy Szaúd-Arábia képes pótolni a kieső iráni vagy orosz exportot, de a kettőt együtt nem. Az amerikai - és nem csupán az amerikai - autósok a világpiaci olajár növekedése miatt drágább benzinben máris fizetik ennek az árát.