Az olaj kínálata hosszú ideje nem teljes a lehetséges maximumhoz képest, mivel egy-egy országot időnként szankciók sújtanak, és exportjuk ellehetetlenül. Irán esetében ez a nukleáris programjai miatt volt először, majd miután létrejött a megegyezés, de azt Trump korábbi amerikai elnök egyoldalúan felrúgta, újra korlátozások léptek életbe.

Szankcionált országok, rejtélyes kínálat

Venezuelát, aki a világ legnagyobb olajkészletével rendelkezik, Maduro elnök diktatúrája miatt vonták szankciók alá, így az elnök tragikus gazdaságpolitikája mellett még az olajbevételek elapadását is megsínylette az ország, ahonnan már 7 millió ember menekült el, de a zsarnokot nem sikerült elűzni.

Tavaly Oroszország ellen léptek életbe szankciók, a kitermelés is visszaesett, ami most jól jön az OPEC-nek, miután Oroszország egy ideje együttműködik a szervezettel, és amúgy is vállalnia kellene valamekkora csökkenést. Mindazonáltal az ár csak nem emelkedik az OPEC által elvárt 80 dolláros szintre, a kínálat csak nem csökken le annyira, amennyire várták.

Fekete flotta

Azt eddig is lehetett tudni, hogy Iránnal szemben nem túl erősek a korlátozások, de ami egy nagy tételt jelent a piacon a zerohedge.com szerint, az Venezuela újra szárba szökkent kitermelése és exportja. Ugyan nem oldották fel vele szemben a tilalmakat, de a gyakorlatban most kevéssé erőltetik ennek betartását, mivel a tavalyi háborús árrobbanás után elsődleges cél lett, különösen Joe Biden amerikai elnök részéről, hogy az árak visszaessenek a háború előtti szintre.

A megoldás az, hogy Venezuela, illetve a neki segítő szállítók mindenféle régebbi, sokszor rossz állapotú, azonosításra alkalmatlan tankert alkalmaznak, mégpedig most már olyan mennyiségben, amit fekete flottának neveznek a piacon. Ezek elterjedését megkönnyítette, hogy a háború kezdete után Oroszország kereslete megnőtt az ilyen hajók, és minden olyan eszköz iránt, amelyek azonosíthatatlanná teszik a szállítást.

Virágzó iparág

Az iparág felvirágzott, és ez Venezuelának is kapóra jött: a két éve teljes csődben lévő ország gazdasága erőteljes növekedésnek indult. A mélypontot az ország 2020-ban érte el, miután Trump elnök maximálisan elvágta a Venezuelát az export, sőt a kitermelés lehetőségétől, miután az ország lerobbant infrastruktúráját sem tudta fejleszteni.

2021-ben aztán beindult a növekedés: az infrastruktúrát irániak kezdték rendbe hozni, miután már a háború előtt enyhült a szigor: Biden elnök nagyon nem akart magas olajárakat látni. Különböző iparági résztvevők szerint a fekete flotta világszerte 700 és 1000 közti tankerből áll, melyek a nyersolaj mellett feldolgozott termékeket is szállítanak, ezen belül a Reuters becslése szerint 300 lehet az iráni terméket szállító hajó,  a többi orosz vagy venezuelai olajat vagy olajszármazékot szállít.

Kína a végállomás

Venezuela olajkitermelése mindenesetre a 2020-as mélypontról idén áprilisra már napi 800 ezer hordó fölé nőtt, ami már érdemi tétel a világpiacon. Ez ráadásul tovább is növekedhet a közeljövőben, miközben Irán exportja is jócskán megugrott. Piaci elemzők szerint a fekete flotta leginkább Kínába szállít, ennek is köszönhető, hogy a világ legnagyobb importőre mérsékeltebb kereslettel mutatkozik a legális piacon.