Michel Barnier, az Európai Unió brexitügyi főtárgyalója azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg két évvel azt az átmenti periódust, ami az Egyesült Királyság 2019. március 29-ei uniós kilépését követné - tudta meg a Financial Times. A brit kormány és az unió megállapodása szerint ez az időszak, amelyben lényegében a jelenlegi szabályok maradnának érvényben a felek viszonyában, 2020 végéig tartana. Ezt nyújtaná el Barnier 2022 végéig.

A főtárgyaló a sajtóértesülés szerint az EU 27 tagállamának brüsszeli nagykövetei előtt fogalmazta meg javaslatát, miközben a La Manche csatorna túlsó partján Theresa May miniszterelnök azzal küzd, hogy pártjának sem kilépés-, sem EU-párti szárnya nem fogadja el kormány válási megállapodástervezetét. Barnier úgy látja, hogy további pontokon nincs szükség a javaslat megváltoztatására, ám a londoni kormány kilépéspárti tagjai olyan módosító javaslatokon dolgoznak.

Kapcsolódó

Súlyos következmények

May októberben elképzelhetőnek tartotta az átmeneti időszak meghosszabbítását, ám csupán néhány hónappal. Sok szakértő úgy véli, hogy ennél többre lenne szükség, mert ez alatt a néhány év alatt kellene kidolgozni az Egyesült Királyság és az EU új kereskedelmi megállapodásának minden részletét. Az időnyereség lenne hosszabbítás előnye, ám a szigetország függetlenségpárti politikusai enyhén szólva érzékenyek e lehetőség hátrányaira.

Mivel az ország de facto ebben az időszakban még az EU tagja lenne, továbbra is fizetnie kellene éves hozzájárulását az uniós büdzséhez, amit uniós diplomatát évente 10-15 milliárd euróra becsülnek (ez a paksi bővítéshez adott orosz hitelnél is nagyobb összeg). Emellett érvényben maradna az uniós polgárok szabad áramlásának lehetősége, ami jó hír a magyaroknak is, ám a 2016-os függetlenségi népszavazáson éppen a sok kelet-közép-európai bevándorló elutasítása miatt voksolt sok brit a brexitre.

Megszólaltak a vállalatok

Barnier ötlete tetszene a vállalatoknak is, amelyek a hét végén a kormány válási megállapodása mellé tették le a voksukat az azt elutasító politikusokkal szemben. Arra figyelmeztették a parlamenti képviselőket, hogy a kilépéssel kapcsolatos bizonytalanság miatt már eddig is sok beruházás maradt el és a külföldi tőke is kerüli a szigetországot.

John Allan, az CBI, a legnagyobb munkaadói szövetség és egyben a Tesco elnöke arra szólította fel a parlamenti képviselőket, hogy hallgassanak a választókerületeikben működő vállalatokra. Olyan válási megállapodást akarnak, amely egyszerre van tekintettel a két és fél évvel ezelőtti referendum eredményére és a cégek, a gazdaság érdekeire. A kormány válási javaslata szerinte jó, mert utat nyit az vállalatok alkalmazkodását segítő átmeneti periódus előtt és elkerüli katasztrofális következményekkel járó megállapodás nélküli válást 2019 márciusában.

Kevesen vannak a lázadók

További fejlemény a brexit körüli brit belpolitikai forrongásban Graham Brady, a tory képviselőket tömörítő 1922 bizottság elnökének bejelentése, miszerint 25 társa csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, hogy tartsanak elnökválasztást a Konzervatív Pártban. Ha ezen May vesztene, akkor a miniszterelnökségről is le kellene mondania.

A procedúra elindításához azonban 48 képviselő felsorakozására lenne szükség. A brexitereket tömörítő reformbizottság 42 aláírást gyűjtött be: hétfő estére összejöhet a maradék hat. Ha azonban nem sikerül összeszedni a 48-at a hét első napján, az megkérdőjelezné a kezdeményezés komolyságát, illetve esélyét a sikerre.

May a héten uniós vezetőkkel készíti elő a hét végi EU-csúcsot, ahol az unió állam- és kormányfői támogatásukról biztosíthatják londoni és brüsszeli tárgyalódelegációk által kidolgozott válási megállapodást, amelyet a brit kormány - néhány miniszter lemondása árán - elfogadott. Az ezt követő forduló december elején a brit parlamenti szavazás lesz a kormány javaslatáról. Ennek kimenetelére érdemes fogadásokat kötni, mert sokat lehet nyeri.