A Vlagyimir Putyin orosz államfő szűkebb köréhez tartozó két olajbáró: Igor Szecsin volt tanácsadója és miniszterelnök-helyettes, a legnagyobb olajvállalat, a Rosznyefty elnöke és Nyikolaj Tokarjov, a Transznyefty olajcsőhálózat monopólium elnöke egymást vádoló levelekben fordultak az elnökhöz. Tokarjov a Vedomosztyi szerint Putyin főnöke volt, amikor az a KGB ügynökeként Drezdában szolgált.

A The Moscow Times úgy véli, hogy ez a belső körében keletkezett feszültség felbőszítheti Putyint, aki nem engedheti meg magának a vele szemben növekvő elégedetlenség közepette legfontosabb támogatóinak összetűzését. Már kifejezésre is juttatta elégedetlenségét, amikor a napokban magyarázatot követelt a Rosznyeftytől az üzemanyagok magas árára.

Szecsin Putyinhoz intézett nyolc oldalas levelében azzal vádolta Tokarjovot, hogy túl sokat számít fel az olajszállításért, tarifarendszere átláthatatlan, és nem ad kedvezményt a régióban befektető és a Távol-Keletet ellátó olajvállalatoknak. Válaszlevelében Tokarjov tagadta, hogy a Transznyefty tarifái okozták volna az üzemanyagok árának emelkedését. Mint írta, jelenleg a csövön való olajszállítás költsége csupán 4,7 százaléka a szállítmány értékének.

A mostani összetűzésben valószínűleg szerepe van annak, hogy a Rosznyefty fejlesztési tervei sértik a Transznyefty üzleti érdekeit. Az olajvállalat fel akarja fejleszteni a távol-keleti Komszomolszkban és a kelet-szibéria Angarszkban levő finomítóját, ami csökkentené szállítási szükségleteit, és petrokémiai üzemet építene Nahodka kikötőjében, ezzel elterelve a forgalmat a Transznyefty közelben levő kozminói kikötőjétől. Tokarjov szerint a nahodkai projekt és az ahhoz vezető csővezeték építése 250 milliárd rubelbe (7,58 milliárd dollár) kerülne.
Szecsin felemelkedése sokak kritikáját kiváltotta. Amióta tavaly átvette a Rosznyefty vezetését a világ legnagyobb olajtermelő vállalatává tette a brit-orosz olaj magánvállalat, a TNK-BP 55 milliárd dolláros felvásárlásával, kulcsfontosságú megállapodásokat kötött a legnagyobb nyugati cégekkel az Északi-tenger olajkincsének kitermelésére, és 270 milliárd dolláros olajszállítási szerződést kötött Kínával.

A The Moscow Times szerint Putyin rendszere arra alapul, hogy a hatalom az elnök kezében van, amiből egyenlő arányban juttat a különböző klánoknak, amelyek közül egyiket sem favorizálja az egyensúly megóvása érdekében - ez a szisztéma pedig nem sok jót jósol a megfigyelők szerint Szecsin álmainak.