A világgazdaságot több oldalról érik támadások: az orosz-ukrán háború, az olaj-, gáz- és élelmiszerhiány, valamint a magas infláció mindegyike egyszerre helyez nyomást a konjunktúrára, de a háztartások is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek világszerte. Az aggodalmak középpontjában a közelgő tél áll, amely miatt különösen Európában aggódnak: ha hidegebb lesz az időjárás, akkor az Oroszország felől szinte teljesen leállított gázellátás odavezethet, hogy áramkimaradások lesznek.

De bármennyire is aggódnak az idei tél miatt Európában – ahol egyelőre bőségesek a gázkészletek és az időjárás is melegebb, mint az évtizedes átlag –, valójában a 2023-as tél miatt kellene izgulniuk az embereknek – figyelmeztettek a nagy olaj- és gázipari vezetők a CNBC szerint.

Most jön csak az igazi energiaválság?

„Nehéz tél áll előttünk [idén], és ezt követően még nehezebb tél vár ránk a következő évben, mert 2023 első felében Európa számára elérhető gázkészletek jelentősen kisebbek, mint amennyit 2022 első felében tudtunk biztosítani” - mondta Russell Hardy, a Vitol nagy olajkereskedő cég vezérigazgatója az Abu Dhabiban megrendezett Adipec konferencián tartott panelbeszélgetésen.

„Tehát az energiahiány, és ezáltal az -árak emelkedésének következményeit, mindazokat a dolgokat, amelyeket itt a megélhetési költségekről, az előttünk álló problémák várható voltáról beszéltünk, egyértelműen ebben az összefüggésben kell átgondolni” – értékelte a helyzetet Hardy, aki szerint az, hogy a következő télen már szinte biztosan nem lesz semmilyen orosz földgáz, válságos állapotokat eredményez.

Bernard Looney, a BP vezérigazgatója egyetértet ezzel az állásponttal: szerinte az energiaárak közelítenek a megfizethetetlen szintekhez, egyesek már most is „a rendelkezésre álló jövedelmük 50 százalékát vagy annál is többet költenek energiára”.

Annyiban optimista a cégvezető, hogy szerinte magas gáztárolási szintek és az emberek számláinak támogatását célzó kormányzati kiadási csomagok kombinációjával azonban Európa képes lehet kezelni a válságot az idén. A következő telet is inkább csak nagyobb kihívásnak, de nem katasztrófával fenyegető időszaknak nevezte.

Az Eni olasz olaj- és gázipari óriásvállalat vezérigazgatója ugyanezt az aggodalmát fejezte ki: szerinte az aggasztó, hogy a mostani magas EU-s gáztárolói tartalékok nagy része még Oroszországtól vásárolt földgázból áll. Jövőre viszont ilyen szállítmányokra már nem lehet számítani.

Már célkeresztbe kerültek az olajtársaságok

A magas energiaárak miatt sokan tartanak attól, hogy komoly társadalmi zavargások törhetnek ki Európa-szerte.

A szeptemberi németországi és ausztriai, valamint a múlt heti csehországi kormányellenes tüntetések – amelyek mindegyike a magas rezsiszámlák miatt szerveződött – csak egy kis ízelítő lehetnek abból, ami várható, figyelmeztetnek az elemzők. Néhány energiaipari vezető egyetértett ezzel.

A tüntetők dühe nagyrészt az energiacégek ellen is irányul, amelyek rekordprofitot termelnek, miközben a számlák egyre magasabbak. Erre reagálva a CNBC-nek nyilatkozó vezérigazgatók közül sokan azt mondták, hogy ez a piaci kereslet és kínálat kérdése, és hogy a kormányokon múlik, hogy az energetikai beruházásokat jobban elősegítő politikát vezessenek be. Hangsúlyozták, hogy az ilyen támogatások aránya az elmúlt években visszaesett, mivel az országok a megújuló energiaforrásokra való átállást sürgetik.

Sok politikai döntéshozó és intézmény még mindig elítéli a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és figyelmeztetnek, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb válságot okozhat az éghajlatváltozás. Júniusban Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozásának beszüntetésére szólított fel, és téveszmének nevezte a feltárásokra szánt új finanszírozásokat.