Az Egyesült Államok a világ energiapiacának domináns szereplőjévé akar válni, nem érdekli, hogy eközben hogyan alakul az olaj ára a világpiacon - derült ki Dan Brouillette CNBC-nek adott interjújából. A washingtoni kormány energiaügyi miniszterhelyettese szerint a világ olajpiacán az elmúlt több mint 40 évben meghatározó szerepet játszó OPEC két éve még a kartellen kívüli nagy termelőkkel (Oroszországgal, Kazahsztán, Mexikó) is összeállt, hogy olajkitermelésük korlátozásával megpróbálják feljebb tornászni az olajárat, ám végül csak részleges sikert tudtak elérni.
Ennek oka elsősorban az amerikai olajpala-kitermelés felfutása volt, így a miniszterhelyettes megjegyzése kisebb hadüzenetnek is tekinthető az OPEC+ címére. Ráadásul az interjú kiélezett pillanatban született: a világgazdaság a lassulás jeleit mutatja, és a gazdasági bizonytalanságot a Kína és az Egyesült Államok között fokozó kereskedelmi háború is csak erősíti. Brouillette nyilatkozata alapján a hagyományos olajországok nem sok jóra számíthatnak.
Teszünk rá!
Olajipari politikánknak nem az a célja, hogy befolyásolja az árakat, mert nem ezzel foglalkozunk - fogalmazott a miniszterhelyettes. Szavai szerint sokan kérdezik, hogyan kell érteni, amikor Donald Trump amerikai elnök úgy határozza meg kormánya energiastratégiájának alapvető célját, hogy az USA-nak dominanciát kell szereznie a világ energiaellátásában. A válasz Brouilette szerint az, hogy:
Akármi is történjen az olajárral vagy az áram árával, az nem számít. Ennyi az egész.
Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben az új rétegrepesztéses technikának köszönhetően több mint duplájára növelte olajkitermelését, elérve a napi 12,5 millió hordós termelést, ezzel jelenleg világelső. Várakozások szerint jövőre az USA kitermelése elérheti a napi 13 millió, esetleg 13,5 millió hordót. Eközben a fekete arany ára 2014 közepétől kezdve a 120 dollár/hordós szintről a negyedére esett és máig is csak 60 dollár/hordó környékére kapaszkodott vissza - részben az OPEC+ kitermeléskorlátozása nyomán.
Az OPEC - élén a kartellt vezető Szaúd-Arábia új energiaminiszterével, Abdulaziz bin Szalmannal - a héten tart értekezletet Abu Dzabiban, amelyen részt vesznek a kitermelés korlátozásában részt vevő országok is. A szakértők arra számítanak, hogy valamilyen információ kiszivárog arról, hogy jövőre is folytatják-e a korlátozást. Ez igen valószínűnek látszik, nem kis részben azért, mert az amerikai nyomulás lefelé szorítja az árat, s ezzel az olajbevételeiktől erősen függő országok jövedelmét.
Fordulat jöhet
Óriási hatása lehet azonban az amerikai energiaipari mozgásra a jövő évi elnökválasztás. Több ismert, nem esélytelen demokrata elnökjelölt-aspiráns - Elizabeth Warren, Kamala Harris és Bernie Sanders - ugyanis azzal kampányol, hogy környezetkárosító hatása miatt korlátozni fogja az olajpala-kitermelést.
Warren például egyik twitterüzenetében azt írta, hogy ha elnök lesz, akkor hivatalba lépése napján rendeletileg moratóriumot rendel el a fosszilis energiahordozók kitermelésének engedélyezésére az offshore parti vizeken és a köztulajdonban lévő területeken, továbbá betiltja a rétegrepesztéses olajkitermelést.
Ennek óriási hatása lenne az amerikai gazdaságra, a foglalkoztatásra, a GDP-növekedésre - figyelmeztetett Fatih Birol, az Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency - IEA) ügyvezető igazgatója. Ez azért sem jó hír az energiaszektornak, mert a rétegrepesztéses módszerrel nyert gáz fontos tartalék az energiabiztonság megteremtésében. Az új technológia hívei szerint az amerikai gázforradalom olcsó energiát kínál az amerikai fogyasztóknak, a világon pedig segít megtörni az oroszok fölényét a földgáz nemzetközi piacán. Emellett az amerikai gázipar hivatalos adatok szerint 625 ezer embernek ad munkát. Ezzel állnak szemben a módszer súlyos környezeti kockázatai: szennyezheti a talajvizet és földrengéseket okozhat.