Úgy tűnik, már a távoli múltba veszik az orosz-ukrán háború okozta energiaárrobbanás. Az olaj és a gáz ára egyaránt visszatért a háború előtti szintekre, de míg a gázkitermelők így is hatalmas profitra  tesznek szert, különösen, ha Európában adnak el, addig a jólétüket szinte teljesen az olajnak köszönhető közel-keleti országok megijedtek, miután a Brent típus ára tartósan 80 dollár alá csökkent, sőt márciusban a 70 dollárt is alulmúlta.

Szaúdiak az élen

A legnépesebb és legnagyobb közel-keleti olajország, Szaúd-Arábia zavartalan jóléte úgy tűnik, ennél az árnál biztosított, hatalmas költségvetési kiadásait ennél az árnál fedezi az olajexport. Így nem meglepő, hogy az utóbbi időben

a szaúdiak hajlamosak leginkább a kitermelés visszafogására az ár stabilitásának fenntartása érdekében.

A most hétvégén váratlanul bejelentett csökkentés oroszlánrészét, napi 500 ezer hordót is a szaúdiak vállalták, ami teljes kitermelésüket tekintve 5 százalék körüli érték, míg az elmúlt hónapokban látszott, hogy az ár könnyedén esik 10-20 százalékot a túlkínálat legkisebb jelére. A szaúdiak részéről így racionális a döntés, és vélhetően nem abban bíznak, hogy felverhetik 100 dollárra az árat, hanem hogy sikerül megakadályozni, hogy folytatódjon a már bő fél éve mutatkozó eső trend.

Oroszország: szankciós visszaesés

Oroszország ugyancsak 500 ezer hordót vállalt, ez azonban inkább csak a tényleges helyzethez való alkalmazkodás, mivel a szankciók miatt eleve nem tud annyit exportálni, mint a háború előtt. A kieső európai exportot India és Kína felé pótolja Oroszország, de de a két nagy ázsiai ország importján belül olyan magasa nőtt az orosz olaj aránya, amit már nem szívesen lépnek túl, mert ez már ellátásbiztonságukat veszélyezteti.

Oroszország márciustól is végrehajtott egy önkéntes csökkentést, ezt azonban a Marketwatch szerint nem tartották be, így úgy tűnik, az orosz önkéntes lépések inkább csak a várható keresletcsökkenést előlegezik meg, piacaik elvesztését önkéntes kitermelésként feltüntetve. A csökkentéssel még Kuvait járul hozzá napi 128 ezer hordóval, az Emirátusok 144 ezerrel, Oman 40 ezerrel, Algéria 48 ezerrel és Kazahsztán 78 ezerrel.

Kínai csalódás

Az olajkitermelőket összességében a folyamatok alapos áttekintése ösztönözhette a lépésre. Egyik legnagyobb csalódásuk, hogy Kínában a Covid-lezárások teljes megszüntetése után sem ugrott meg a kereslet a vártnak megfelelően (talán részben azért, mert az országban elképesztő ütemben terjed az elektromos autózás), és ezt a keresletet is igyekeztek az oroszok kielégíteni, így a Brent piacára már nem jutott belőle.

A bankcsődök meglepő hatása

Ugyancsak súlyosnak ítélhették azt a hatást, amit a bankcsődök idéztek elő az olajpiacon, pedig a banki összeomlásokat példásan kezelték, recessziós veszély egy pillanatra sem lett belőlük, az olaj mégis nagyot zuhant. Ez arra utalt, hogy túlkínálat van a piacon, és most úgy gondolhatták, hogy a bankcsődök utáni piaci megnyugvás okozta olajár korrekció a legjobb alkalom egy meglepetésszerű kitermeléscsökkentésre.

Piaci reakciók

Ami a piaci reakciókat illeti: az ár megugrott 5 százalékkal, de korántsem érte el egyelőre az éves csúcsot, sőt, még a közvetlenül a bankcsődök előtti értéket sem. A Brent hétfőn délelőtt 84-85 dollár között ingadozott, az amerikai WTI 80 dolláron. Az ár stabilizálásához a jelenlegi lépés vélhetően elég, ahhoz viszont vélhetően nem, hogy újra kialakuljon egy emelkedő trend. Sok függ attól is, hogy az amerikai palaolaj-kitermelők milyen ütemben növelik a felszínre hozatalt:

2014-ben, majd 2018-ban nekik köszönhetően indult zuhanásnak az ár.