Az orosz csapatok egy volt szovjet tagköztársaság elleni invázióra készültek, mire az olaj ára az egekbe emelkedett és a nyugati országok sorban álltak Szaúd-Arábiánál azzal a kéréssel, hogy a kínálat növelése érdekében pörgesse fel kőolaj-kitermelését. Ez a történet nem idén február 24-e előtt játszódott le, hanem 2008-ban, mielőtt Vlagyimir Putyin orosz államfő beküldte az orosz tankokat Georgiába (Grúziába). Az USA-ban a fekete arany ára 150 dollár/hordó közelébe ugrott, amivel megdöntötte minden idők rekordját – írja Derek Brower, a Financial Times publicistája.

Március első hetében az olaj hordónként 117 dollárra drágult, ami még messze van ettől a csúcstól, ám a nyugati kormányok már felvették a telefont, hogy felhívják Rijádot a kitermelés növelését kérve. Akkor Kína kimeríthetetlen olajétvágya hajtotta fel a keresletet, ehhez most csatlakoznak a hagyományos fejlett országok, amelyek a koronavírus-válság utáni gazdasági kilábalás időszakában növelik olajfogyasztásukat.

Kapcsolódó

Eközben az elmúlt nyolc év kereslethiányának következményeként a potenciális kínálat nem tart lépést a kereslettel. Az olajmultik jelentősen csökkentették a hagyományos új lelőhelyek feltárásába és kitermelésébe fektetett tőkéjüket, és az alacsony ár megkérdőjelezte az új típusú olajpala-kitermelés gazdaságosságát is, ami ezen a téren is visszavetette a befektetéseket. Az OPEC, amely hagyományosan forrása lehet a hiányzó kínálat pótlásának, gondokkal küzd, egyes tagországai még az elfogadott kitermelési kvótáiknak megfelelő mennyiséget sem tudják piacra vinni.

Orosz matek

A félelmeket növeli, hogy a nyugati országok bojkottot hirdethetnek az orosz olaj vásárlására. Oroszország a világ olajkeresletének 5, a finomított termékek piacának 10 százalékát szolgálja ki. Ha nem is lesz embargó, a nyugati tőke és technológia távozása Oroszországból hosszabb távon szűkítheti az ottani kitermelési kapacitásokat. Így a háború kezdete óta negyedével drágult fekete arany ára további magasságokba nőhet.

Az 1970-es évek két olajárrobbanása azzal a tanulsággal szolgál, hogy nem feltétlenül a kínálat összeesése mozgatja az árat. Az arab olajembargó idején 1973-ban három hónap alatt majdnem háromszorosára ugrott a fekete arany ára, majd az iráni forradalom hatására 1979-ben, amikor összeomlott a perzsa állam olajexportja, további kétszeres drágulás következett. Más források pótolták a rést, így akkor már inkább a hiánytól való félelem okozta az ártüskét, mint a valós hiány.

Negatív gamma

Jó hír a benzinfogyasztóknak, hogy az olajkereskedők zsargonjában „negatív gammának” nevezett tényező nyomán még csökkenhet is az olaj ára. A negatív gamma azt jelenti, hogy amikor gyorsan nő az ár, a kereskedők az ebből származó profittal próbálják ellensúlyozni a korábbi short pozícióikból (árcsökkenésre játszó határidős üzleteikből) fakadó veszteségüket. Ez a kereslet volt az egyik fontos oka annak, hogy az ár hordónként 70-ről 100 dollárra emelkedett.

Növelheti a kínálatot, ha az iráni atomalku felújítása után megszűnik a perzsa ország kivitelének korlátozása. Végül hírek szerint az USA és más országok stratégiai tartalékaik egy részének felszabadításával próbálják majd leszorítani a fekete arany árát.

Ezzel együtt az orosz olaj folyamatos hiányát aligha lehet kompenzálni, ez lehet a hátterében annak, hogy Rob West, a Thunder Said Energy kutatóintézet vezetője szerint 200 dollár fölé drágulhat az olaj hordója. Ez a jóslat bizonyára számol azzal, hogy szemben az említett 2008-es helyzettel, amikor kibontakozóban volt a pénzügyi és gazdasági világválság, a maga keresletmérséklő szerepével, 2022-ben egy válság utáni kilábalásban vagyunk, aminek éppen ellenkező a hatása.

Ráadásul Christyan Malek, a JPMorgan szakértője szerint a piaci elemzők hajlamosak alábecsülni, mekkora olajárat viselnek el a fogyasztók. Az energiapiaci szereplők mintha úgy látnák, hogy van még ebben tartalék.

Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.