Korábban ezért hiúsult meg a pályázat, mert az ország két külön kérelmet nyújtott be: az egyiket az egész Olaszországot képviselő trevisói "Consortium for the Protection of Traditional Italian Espresso Coffee", a másikat pedig a Nápolyt képviselő Campania régió.
Egy akadémikus, aki Campania pályázatán dolgozott, úgy ítélte meg a trevisói konzorcium kérelmét, mint "észak háborúját dél ellen", míg a konzorcium alapítója, Giorgio Caballini "elfogadhatatlannak" minősítette Nápoly kísérletét, hogy az olasz eszpresszó feletti tulajdonjogot érvényesítse.
A vita végül abban csúcsosodott ki, hogy az olasz Unesco-bizottság mindkét pályázatot elutasította, és azt mondta a csoportoknak, hogy a következő évben egyesült erővel pályázzanak újra - olvasható a portálon.
Úgy tűnik ez sikerült.
Nem mindegy, hogy készítik
Az olasz kérelem nem magára az eszpresszó italra, hanem arra a hagyományos eljárásra vonatkozik, amellyel elkészítik. Fontos, hogy a tetején lévő krémes réteg az adagolástól számítva, keverés nélkül legalább 120 másodpercig egyenletes és tartós legyen. A krém színe sötét mogyóró világos csíkokkal.
A kávét frissen kell őrölni és pontosan 20-27 másodpercig kell főzni, az eszpresszót pedig képzett baristának kell elkészítenie a bár kávégépével.
Szabályok vonatkoznak a használt csésze típusára (keskeny aljú porcelán), a csészében lévő kávé mennyiségére (13 és 26 gramm között) és a hőmérsékletre is, amelynek 90 és 96 Celsius-fok között kell lennie.
Olaszországban a kávé sokkal több, mint egy egyszerű ital: rituálé, a nemzeti identitásunk szerves része és társadalmi kapcsolataink kifejezője, amely megkülönböztet bennünket a világon
- mondta Gian Marco Centinaio mezőgazdasági miniszterhelyettes.