Hátrálhat egy pár lépést a Giorgia Meloni vezette olasz kormány a kínai kapcsolatból: jelen állás szerint nem újítják meg a jövő év elején lejáró Új Selyemút nevű gazdaság- és kereskedelemfejlesztési megegyezést – írja a Reuters egy kormányzati tisztségviselőre hivatkozva.

A lap forrása szerint egyelőre belső egyeztetések folynak a témában, majd Pekinggel is tárgyal a kabinet. Ezzel kapcsolatban hivatalos bejelentés a május 19-e és 21-e között zajló G7-es csúcstalálkozó előtt nem várható.

A Reuters felkereste Giorga Meloni miniszterelnök irodáját, ők azonban nem kívántak ebben a témában nyilatkozni.

Már a tavaly szeptemberi választások előtt is kérdéses volt, hogyan viszonyul majd Kínához a jobboldali hárompárti koalíció. Giorgia Meloni egyik tanácsadója mindenesetre a Bloomberg szerint már akkor kijelentette, hogy kormányra kerülés esetén felülvizsgálja a Kínával kötött 2019-es megállapodást, miszerint Olaszország a G7-országok közül elsőként csatlakozik az Új Selyemút nevű gazdaság- és kereskedelemfejlesztési programhoz.

Maga Giorgia Meloni is azt nyilatkozta a szeptemberi választás előtt:

részemről nincs politikai indok arra, hogy támogassuk Kína terjeszkedését Olaszországban vagy Európában.

Erről az eshetőségről akkor azt nyilatkozta a Napi.hu-nak az akkor még az Amerikai Római Egyetemen (AUR), ma már Perugiai Külföldiek Egyetemén (Università per stranieri di Perugia) oktató Cecilia Sottilotta, hogy a teljes érvénytelenítésre nem sok esélyt lát. Azt azonban határozottan ki merte jelenteni, hogy mivel egy alapvetően szuverenista szövetség a jobboldali, vélhetően kritikusan kezelik majd a kínai befolyásra utaló jeleket és óvakodni fognak tőle.

Vérmes olasz remények után Kína profitált

Már akkor, mikor Olaszország aláírta a csatlakozási szándékot a kínai programhoz, sokan arra figyelmeztették az ország vezetőit, hogy az új kapocs révén az ázsiai ország

  • érzékeny technológiai információkhoz és
  • kulcsfontosságú infrastruktúrához férhet majd hozzá.

Az ország akkori miniszterelnöke, Giuseppe Conte vállalta a kockázatot, abban bízva, hogy cserébe az elmúlt években gyengélkedő és alulteljesítő olasz gazdaság erőre kap.

Ez azonban nem történt meg:

a Kínába áramló olasz export tavaly összesen 16,4 milliárd euróra rúgott, alig meghaladva a 2019-es 13 milliárd eurós összértéket. Ezzel szemben az Olaszországba irányuló kínai export ugyanezen időszak alatt 31,7 milliárd euróról 57,5 milliárd euróra ugrott.

Újabb tüske az olaszok számára, hogy tavaly Franciaország és Németország is jelentősen növelni tudta a kínai kivitelét, miközben nem is csatlakoztak az Új Selyemút kezdeményezéshez.

Diplomatikus kibúvó

A kormányzati tisztségviselő szerint Róma pontosan arra hivatkozva szeretne kibújni az együttműködés folytatása alól, hogy az nem hozta meg az ország számára az előzetesen reméltgazdasági előrelépést.

A szerződés 2024 márciusában jár le, és amennyiben egyik fél sem jelzi változtatási szándékát automatikusan megújul. A határidő előtt legalább három hónappal kell jeleznie a Meloni-kormánynak Peking felé, ha úgy döntenek, tényleg szeretnének kihátrálni az együttműködésből.

Sajtóinformációk szerint Giorgia Meloni szeretné nagyon óvatosan kezelni ezt az ügyet, úgy, hogy a diplomáciai kapcsolatok ne sérüljenek, és megmaradjon a partneri kapcsolat a két ország között. Ugyanakkor ahhoz is ragaszkodik az olasz kormányfő, hogy ne történhessen meg az, ami Oroszország esetében:

el akarja kerülni, hogy Olaszország teljesítménye és működése kulcsfontosságú infrastrukturális területeken vagy bármely egyéb szektorban Kínától függjön.

Az Olaszországban növekvő kínai befolyást egyébként már a korábbi kormányfő, Mario Draghi is kritikusan, felvont szemöldökkel figyelte, és fel is lépett ellene, több alkalommal is megvétózott kínai kereskedelmi térnyerést az országban.

Magyarország kitart a kínaiak mellett

Az Új Selyemút kezdeményezéshez Magyarország lassan egy évtizede, 2015-ben csatlakozott. Olaszország esetében elhanyagolható mértékű exportnövekedést hozott magával a kínai paktum, Magyarország esetében szinte még annyit sem:

az aláírás évében, 2015-ben 1,8 milliárd dollárnyi értékben exportált árut Magyarország Kínába, tavaly pedig 2,29 milliárd dollár volt ez az érték.

A Kínába áramló magyar export éves bontásban (dollár)
A Kínába áramló magyar export éves bontásban (dollár)
Kép: Trading Economics

Magyarország ennél jelentősen nagyobb értékben, 37,63 milliárd dollár értékű kivitelt produkált tavaly Németország irányában, míg

  • Olaszországba 8,48 milliárd dollárnyi,
  • Romániába 7,98 milliárd dollárnyi,
  • Szlovákiába 7,62 milliárd dollárnyi,
  • Ausztriába pedig 6,74 milliárd dollárnyi magyar áru érkezett 2022-ben.

Kína még a 2022-es magyar export toplista első tíz célországába sem fért bele, míg az Egyesült Államok például 5,26 milliárd dollárral igen.

Ehhez képest Kína – ahogy Olaszország esetében, úgy – a magyar esetben is jól járt az egyezséggel, 2015 óta már több mint duplájára növelte a magyarországi exportját. Tavaly összesen 10,47 milliárd dollár értékben érkezett kínai áru Magyarországra.

A Magyarországra áramló kínai export éves bontásban (dollár)
A Magyarországra áramló kínai export éves bontásban (dollár)
Kép: Trading Economics

Ettől függetlenül Magyarországon szó sincs az Új Selyemút egyezményből való óvatos kihátrálásból. Mi több: a kínai projekt ellensúlyozására szánt uniós projekt, a Globális kapu megújítása elé is Magyarország gördít akadályokat.