Képesek lehetnek-e az OPEC tagországai jövő heti algíri értekezletükön valamilyen megoldásra jutni a fekete arany piacán több mint két éve kialakult túlkínálat csökkentésére érdekében? Ez foglalkoztatja a szakértőket a Bloomberg cikke szerint. Az előjelek nem éppen jók a kartell nézőpontjából.

Szeptemberben nem hogy csökkent volna a világ olajpiaci kínálata, hanem még nőtt is. Nem is kicsivel, összesen napi 800 ezer hordóval. Ezzel megtriplázódott a korábbi felesleg, amelyet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) napi 400 ezer hordóra becsült.

Továbbra is túltermelést folytatunk, nem csökkentjük a felhalmozott tartalékokat, amit tennünk kéne - fogalmazott többes szám első személyben Chris Bake, a világ legnagyobb független nyersolaj-kereskedője, a Vitol Group egyik vezetője. Továbbra is készleteket halmozunk fel - ez a gond!

A három "bűnös"

A túltermelés növekedéséért három "bűnös" felel - bár ez persze nézőpont kérdése, hiszen az autósoknak jó hír, hogy az olajár aligha nőhet -, Nigéria, Líbia és Oroszország. A nyugat-afrikai ország napi 1,75 millió hordóra emelte olajkitermelését azt követően, hogy fegyverszünetet kötöttek a kormányerők a Niger deltájában tevékenykedő militáns csoportokkal. Ez bő 300 ezer hordós plusz augusztushoz képest.

Líbiában 390 ezer hordóra nőtt a napi kitermelés, miután megszűntek a harcok az egymással rivalizáló csoportok között. Ez 50 százalékkal több a nyár véginél. Oroszország napi 11,09 millió hordóra növelte kitermelését, így nehezen hihetők Vlagyimir Putyin államfő szeptember eleji szavai, amelyek arról szóltak, hogy a termelők elsimíthatják ellentéteiket, amelyek lehetetlenné tesznek egy kitermelési megállapodást.

Küszködni fog

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Szaúd-Arábia, az OPEC messze legnagyobb exportőre rekord közeli szinten szivattyúzza az olajat, továbbá hogy Irán mellett Irak is bővíti kitermelési kapacitását, akkor nem sok jóra számíthatnak az olajtermelő országok 2017-ben. Az IEA várakozásai szerint könnyen olyan helyzet alakulhat ki, amelyben az olajár küszködni fog a 40 dollár/hordó feletti szint tartásával.

Az elmúlt hetekben egy OPEC-Oroszország megállapodás lehetőségével kapcsolatos spekulációk határozták meg az árakat. Ez a termelés korlátozását, s ezzel az árak növekedését ígérte. Az utóbbi napokban azonban gyengült a megegyezés esélye, ezért például a londoni Brent némi lemorzsolódás nyomán pénteken kicsivel 47 dollár/hordó felett forgott.

Kudarc után kudarc?

Legutóbb az áprilisi dohai OPEC-értekezlet előtt merült fel a lehetősége, hogy a világ termelőinek az év eleji szinten be kéne fagyasztaniuk olajkitermelésüket. Ez Irán és Szaúd-Arábia ellentétén bukott meg.

A perzsa ország, amely az atomprogramja miatt bevezetett, többéves ENSZ-embargó után vissza akarta szerezni exportpiacait, nem volt hajlandó a korlátozásra. Erre persze nagy régiós gazdasági-politikai-ideológiai ellenfele, Szaúd-Arábia is megmakacsolta magát.

Más a helyzet

Azóta sokat változott a helyzet: Irán elérte az embargó előtti kitermelési szintjét, szomszédja pedig szenved az alacsony olajár miatt elvesző olajbevételei miatt. Ráadásul, ha nem tudnak egyezségre jutni, akkor azt kockáztatják, hogy ismét elindul a lejtőn a fekete arany ára, és meg sem áll a 30-40 dolláros sávig.

Mindent egybevetve a cikk elején felvetett nagy kérdésre egyértelmű választ adnak a szakértők. A Bloombergnek nyilatkozó 23 elemző a héten úgy vélte, hogy nem születik a kitermelést korlátozó megállapodás az OPEC szeptember 28-ai algíri ülésén.

Javaslat az asztalon

Szaúd-Arábia ajánlatot tett Iránnak, amely szerint hajlandó csökkenteni olajkitermelését, ha a perzsa ország az év eleje óta növelt saját termelését hajlandó befagyasztani a szeptemberre elért szinten - tudta meg a Reuters az ügyhöz közel álló forrásokból. A részletekben azonban, ahogy az lenni szokott, ördög lakozik.

A szaúdiak az év eleje óta fokozatosan bővítették már akkor is nagyon magas, napi 10,2 millió hordós kitermelésüket, így az most 10,6 millió fölött van. Kérdés, hogy mihez képest vennének vissza. A jelenlegi szinthez, vagy az év elejihez képest. Eközben Irán ugyan valószínűleg jelenlegi képességei maximumán van napi 3,6 milliós kitermelésével, ám a teheráni vezetés korábban azt jelezte, hogy addig bővítenek, amíg el nem érik az embargó előtti napi 4,0 milliós kitermelést.

Hírek szerint az Öböl menti országok egy része hajlandó lenne a szaúdi vállaláshoz csatlakozni, ha Irán kötélnek állna.