Az oligarcha a tankönyvi definíció szerint olyan személy, aki egy kevesek által uralt kormányban uralkodik vagy befolyásolja a vezetőket. A kifejezés azonban a populáris kultúrában sokkal tágabb értelmet nyert, és nagyjából minden olyan oroszt jelöl, aki az ország 1990-es évekbeli privatizációs korszakában rendkívül meggazdagodott.

A saját bevallása szerint médiamogul, technológiai titán, úttörő ingatlanbefektető és iparmágnás ukrán származású brit-amerikai milliárdos Sir Leonard (az Egyesült Királyságban jótékonysági, emberbaráti tevékenységéért lovaggá ütötték) annak ellenére régóta elhatárolódik Oroszországtól , hogy hatalmas vagyona alapjait a szibériai olajmezőkből és az úgynevezett "alumíniumháborúk" során vetette meg – hasonlóan sok más orosz milliárdoshoz, akik vagyonát nyugaton zár alá vették.

Ráadásul e milliárdok egy részét olyan orosz mágnások konzorciumában szerezte, akiket az Egyesült Királyság és az EU szankciókkal sújtott nem sokkal azután, hogy Putyin erői átcsaptak az ukrán határon, és elindították a több mint három hónapja tartó háborút.

Blavatnyik ehelyett azonban a világ 33. legnagyobb vagyonát halmozta fel, és csendben, de masszívan beilleszkedett a brit és amerikai felső tízezerbe. 2022 márciusában a Forbes Blavatnyik vagyonát 35,4 milliárd dollárnak minősítette, amivel már a 20. leggazdagabb a világon. Jótékonysági adományokat tett, és jövedelmező invesztíciókat indított amerikai vállalatokra az Access Industries nevű, teljes tulajdonában lévő befektetési csoportján keresztül. A 64 éves Blavatnyik visszafogottan viselkedik és ritkán beszél a sajtóval.

Len Blavatnik
Len Blavatnyik

Blavatnyik több olyan orosz nagyágyúval is komoly üzleteket hozott tető alá, akik aztán súlyos szankciók közvetlen célpontjaivá váltak: Mihail Fridman, Petr Aven és German Khan az Alfa Group konglomerátum részvényesei és Blavatnyikkal együtt társbefektetők a TNK-BP olajipari óriáscégben.

Viktor Vekselberg, Blavatnyik egyetemi évfolyamtársa és korábbi partnere több vállalkozásban, köztük ugyancsak a TNK-ban és az alumíniumipari óriás Rusalban, 2018 óta amerikai szankciókkal néz szembe, és márciusban újabbakkal sújtották, mert "szoros kapcsolatokat" ápolt kormányzati tisztviselőkkel, köztük Putyinnal. Jachtját az amerikai hatóságok utasítására áprilisban lefoglalták.

Oligarchának lenni, bármilyen definíciót is használjunk, nem tesz automatikusan a szankciók célpontjává. Fontos különbségek vannak azonban oligarcha és oligarcha között - mondta Jordan Gans-Morse, a Northwestern Egyetem politológus professzora a Bloombergnek.

Bill Clintonnal
Bill Clintonnal

Például az eredeti, 1990-es évekbeli oligarchák a „belegabalyodtak” a politikába, míg a "második generációs" oligarchák "úgy találtak módot a túlélésre, hogy egyértelművé tették, hogy nincs politikai befolyásuk" – mondta.

Putyin ukrajnai invázióját követően számos orosz milliárdos elítélte a háborút – azért az orosz elnök említése nélkül - és sajnálkozott a szenvedések miatt. Március végén Alekszej Mordasov acélmágnás, Oroszország egykor leggazdagabb embere "tragédiának" nevezte a háborút, és annak végét kívánta. Oleg Gyeripaszka "őrültségnek" nevezte a konfliktust.

Blavatnyik nemrég megtörte a rá jellemző hallgatást, és követte a példájukat.

"Len Blavatnyik és az Access Industries úgy véli, hogy ami Ukrajnában történik, az teljesen elfogadhatatlan, és elítéli a folyamatos erőszakot" - áll az Access Bloomberghez eljuttatott közleményében. A közleményben az is szerepel, hogy családi alapítványa több millió dollárt adományoz az ukrán menekültek megsegítésén dolgozó jótékonysági szervezeteknek.

Blavatnyikban és az orosz milliárdosokban közös a brutális vagyon, az ambíciók és a hasonló típusú üzletek, egy lényeges dologban azonban különbözik tőlük: ő nem orosz. Bár a szovjet Ukrajnában született és egy Moszkvától északra fekvő városban nőtt fel, zsidó emigránsként megfosztották szovjet állampolgárságától, miután a húszas évei elején az Egyesült Államokba költözött. Ma amerikai és brit állampolgársággal rendelkezik; ukrán útlevele soha nem volt.

Évekkel később visszatért Oroszországba, és csatlakozott a többiekhez, akik az 1990-es évek durva privatizációs korszakában a zsákmányért küzdöttek. Itt rakta le hatalmas vagyonának alapjait. Az oroszországi ügyleteit jól ismerő emberek szerint olyan volt, mint egy fantom, aki ritkán volt a helyszínen, helyette megbízható embereivelhajtotta végre a projekteket.

Blavatnyik csatlakozott egy Fridmant és Vekselberget is magában foglaló orosz konzorciumhoz, amely megvásárolta a TNK-t, az ország egyik utolsó állami tulajdonú olajipari óriásvállalatát. A legnagyobbat akkor szakította, amikor 2013-ban 55 milliárd dollárért eladták a TNK-BP-t az állami tulajdonú Rosznyeftnek. Az ő személyes haszna 7 milliárd dollár volt akkor.

Blavatnyik vagyona azóta 37,1 milliárd dollárra duzzadt, ami a Bloomberg Billionaires Index szerint több, mint a Blackstone Inc. tulajdonosáé, Stephen Schwarzmané, a Citadelt birtokló Ken Griffiné vagy Vlagyimir Potanyiné, Oroszország leggazdagabb emberéé.

A Bloomberg számításai szerint még mindig mintegy félmilliárd dollár értékű vagyona van Oroszországban. Egy szóvivője szerint az Access vagyonának kevesebb mint 1 százaléka kapcsolódik bármilyen módon Oroszországhoz, és több mint három éve próbálja eladni a Rusalban lévő 8 százalékos közvetett részesedését.

Mivel Blavatnyik a részvényeit a szankciókkal sújtott Vekselberggel való partnerségen keresztül birtokolja, engedélyt kellett kérnie az amerikai pénzügyminisztériumtól az 535 millió dolláros részesedés eladásához. Az eladási kísérleteit "eddig más Rusal-részvényesek akadályozták" - mondta a szóvivője.

Blavatnyik vagyonának túlnyomó többsége mégis a Nyugathoz kötődik. A 2013-as TNK-BP ügyletet követően Blavatnyik és orosz partnerei széles körben fektettek be az Egyesült Államokban és Európában, ahol a pénzük busás hozamot és főleg hitelességet hozhatott. Fridman, Khan és Aven megalapították a londoni székhelyű LetterOne holdingcsoportot.

Blavatnyik felpörgette befektetéseit az Egyesült Államokban, ezek között talán a legnagyobb dobás a műanyag- és vegyi anyagokat gyártó Lyondell Basell Industries NV-be való beszállás volt, ami 170 aztán százalékos hozamot hozott: 5,3 milliárd dollárt szakított a részvényeladásokból és osztalékokból.

Dollármilliók a legmenőbb egyetemeknek

Blavatnyik alapítványa több mint 1 milliárd dollárt adományozott különböző intézményeknek. A hivatalos nyilatkozatok és az Anti-Corruption Data Collective által összesített adatok szerint 2009 óta több mint 1 millió dolláros adományokat tartalmaz. Nem tartalmazza a kisebb vagy nem nyilvános értékű adományokat, többek között a NYU, a Yeshiva University, a UCLA, a George Washington University, a University of Texas, a Virginia Wesleyan College, a Cornell, a Babson, a Molloy College és a Sarah Lawrence College számára. A legtöbb pénzt, 270 millió dollárt a Harvard kapott Blavatnyiktól, majd Oxford következik 116 millió dollárral, aa Yale 40 millióval, a Stanford 12 millióval és 2-2 milliót adott a Middelbury-nek, a Columbiának és a USC-nek.

A „legzajosabb” vásárlása a Warner Music volt a zeneipar zűrzavarának csúcsán, 2011-ben. Ez vonzóan csillogó volt - összhangban Blavatnyik tekintélyes portfóliójával, amely New York-i és londoni történelmi kúriákkal, a dél-franciaországi Grand-Hotel du Cap-Ferrat szállodával, valamint hollywoodi és Broadway-i produkciós hitelekkel bővült. A 2020-ban tőzsdére lépett Warnerbe történt kezdeti befektetését hamarosan háromszorosan visszanyerte. Blavatnyik ambiciózus és egyelőre veszteséges streamingszolgáltatása, a DAZN - amelyet néha a "sport Netflixének" neveznek - több százmilliót költött arra, hogy olyan sportágak közvetítési jogait szerezze meg, mint a labdarúgás, a boksz és a Forma-1-es versenyek.

Emellett több tucatnyi start-up vállalkozásba szállt be, köztük a Spotify-ba és a Tory Burch divatmárkába, és prominens biotechnológiai támogató. Több mint 320 millió dollárt adományozott tudományos és orvosi kutatásokra, gyakran az Ivy League egyetemeken keresztül.

És rendelkezik egy olyan kiváltsággal is, amely kizárólag amerikai állampolgároknak vagy állandó lakosoknak van fenntartva, Blavatnyik az Egyesült Államok egyik legnagyobb politikai adományozója lett: az 1990-es évek közepe óta több mint 5 millió dollárt adott, nagyjából a két nagy párt között megosztva.

Blavatnyikot persze nem kerülték el teljesen a kritikák sem. Az Oxfordi Egyetemen a Blavatnik School of Government létrehozására tett 75 millió fontos adománya akadémikusok és aktivisták - köztük sok orosz - tiltakozását váltotta ki. Márciusban a Yale orvosi karának immunológia professzora és egy Blavatnyik által adományozott díj egyik kedvezményezettje etikai aggályok miatt felszólította az egyetemet, hogy függessze fel vagy törölje a Blavatnyik-alapot.

Blavatnyik szóvivője egy oxfordi nyilatkozatra hivatkozott, amely szerint "mindig is tiszteletben tartotta az iskola tudományos függetlenségét, és soha nem próbálta irányítani annak tevékenységét". Azt mondta, hogy a Yale "átlátható és versenyképes eljárás keretében" kezeli a támogatási programját.

Az orosz állampolgárság nélkül Blavatnyik érvelhet azzal, hogy nem sokban különbözik más befektetőkétől, akik a privatizáció idején Oroszországra tettek kockára, és nagyot kaszáltak - olyanoktól, mint Christopher és Richard Chandler az egykori Sovereign Globaltól vagy Bill Browder, a pénzemberből lett emberjogi aktivista.

"Az, ahogyan idővel diverzifikálta vállalkozásait, és ahogyan beágyazta magát különböző intézményi környezetekbe az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, nagyon okos" - mondta David Lingelbach, a Baltimore-i Egyetem vállalkozási professzora, aki az 1990-es években a Bank of America Corp. oroszországi műveleteit vezette.

"Azt hiszem, azt látjuk, hogy talán ő a legokosabb oligarcha mind közül".