Az olimpiai lángot általában propánnal tartják életben, korábban használtak magnéziumot, puskaport és olivaolajat is.
A propánnal ellentétben a hidrogén égése során nem keletkezik szén-dioxid.
Már a korábbi olimpiák szervezői is próbálkoztak környezetbarát megoldásokkal, de 2012-ben Londonban elkéstek a megvalósítással és prpán-bután kerveréket használtak. 2016-ban egy a mostaninál kisebb "hidrogén-üstöt" használtak - olvasható a portálon.
A tokiói üstöt egy kanadai építész tervezte, a nap ihlette, a gömb pedig úgy bontakozik ki, mint egy virág szirmai.
A fáklyát a 2011-es szökőárral és nukleáris katasztrófával érintett Fukusima egyik üzemében gyártották.