A BBC cikke szerint a Cardiffi Egyetem brit kutatócsapata vészhelyzeti támogatást kapott arra, hogy kiderítse, mi okozhatja a vektorvakcina kifejezetten ritka, de veszélyes mellékhatását, a vérrögképződést. A munkába az AstraZeneca kutatói is beszálltak. Az eredményeiket a Science Advances folyóiratban hozták nyilvánosságra  - derül ki a BBB cikkéből, amelyet 24.hu szemlézett.

A kutatók azt sejtették, hogy a vektorvírus - az AstraZenecánál ez egy emberre veszélytelen csimpánz adenovírus - lehet a ludas a mellékhatás kialakulásáért, ezért krio-elektron mikroszkóppal készítettek molekuláris szintű képeket az adenovírusról, amelyből kiderült, az adenovírus külső felülete mágnesként vonzza magához a 4-es thrombocytafaktor- fehérjét. Az adenovírus felülete erős negatív töltéssel rendelkezik, míg a fehérje erős pozitívval, így vonzzák egymást.

A mellékhatás kialakulásához azonban ez még csak az első lépés. Azt még vizsgálni kell, hogy azokban a ritka esetekben, amikor a vérrögképződés megtörténik az immunrendszer hogyan játszik szerepet a folyamatban. A kutatók úgy gondolják, hogy a szervezet akkor kezdi megtámadni a 4-es thrombocytafaktort, miután összetéveszti azt az idegen adenovírus egy részével, amelyhez hozzáragadt. Tehát olyan antitestek szabadulnak fel a vérben, amelyek összetapadnak a 4-es thrombocytafaktor fehérjével, és ezzel veszélyes vérrögök képződését váltják ki.

Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat megtörténjen, egy sor nagyon szerencsétlen együttállásra van szükség, ez magyarázhatja, miért olyan ritkák ezek az események: az Egyesült Királyságban majdnem 50 millió beadott AstraZeneca dózisból 73 haláleset köthető a vakcina okozta vérrögökhöz.

Az AstraZeneca kutatói azonban felhívják a figyelmet: az oltás statisztikák szerint több mint egymillió életet mentett meg világszerte, és 50 millió Covid-esetet akadályozott meg, és  a vakcina előnyei még mindig jóval meghaladják a veszélyeit, a vérrögösödés nagyon ritkán fordul elő – sokkal nagyobb az esélye az ilyen problémának akkor, ha valaki a Covidor kapja el.

A kutatók egyébként nemcsak az AstraZeneca esetében találtak összefüggést, a többi vizsgált és használt adenovírus, a 26-os és az 5-ös is kötődik a 4-es thrombocytafaktor- fehérjéhez.