A Financial Times olvasói közül senki sem látta előre 2019 decemberében, hogy 2020 a koronavírus-pandémia éve lesz, ennek ellenére voltak, akik megjósolták - bár nyilván más okokra számítva -, hogy az USA gazdasága recesszióba süllyed, és hogy csökkenhet a világ szén-dioxid-kibocsátása - vezeti fel a 2021-es előrejelzés témáit felsoroló cikkét a Financial Times (FT). Az EU és az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodásának megkötésére a többség számított, és ez a várakozás be is jött, igaz, csak az utolsó pillanatban.

Ami nem történt meg, bár többen számítottak rá, az az Angela Merkel vezette konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció felbomlása, illetve Matteo Salvini, az olasz jobboldali Liga populista vezetője nem tért vissza Olaszország kormányzásába. A brit ellenzéki Munkáspárt viszont a várakozások ellenére a 2019. decemberi választási vereség ellenére vissza tudott térni a politika színpadára, és jelenleg a győzelem esélyével indulhatna egy parlamenti választáson. A tokiói nyári olimpia elmaradt, így a nemzetek aranyérem szerinti sorrendjének megtippelése kiesett a kérdések közül.

Kapcsolódó

Több a nem

A 2021-es évre vonatkozó kérdések többségére nemmel válaszolnak a brit üzleti lap szerkesztői, ami persze nem jelenti azt, hogy egyet kell érteni velük. Szerintük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem fogja visszavonni 2021. december végéig a legmagasabb riasztási fokozatát, ami majdnem egy éve érvényben van. A WHO ezt 2020. január 30-án hirdette meg, amikor Kínán kívül kevesebb mint száz koronavírus-fertőzöttet tartottak nyilván, miközben kilenc hónapra rá világszerte naponta tízezren haltak bele a koronavírus-betegségbe. Mindennek - a korlátozásoknak, az oltásoknak - nagyon jól kellene alakulniuk ahhoz, hogy 2021 végére feloldják a világszintű egészségügyi figyelmeztetést.

Az FT szakírói vélhetően azzal sem kockáztatnak nagyot, hogy azt jósolják: nem lesz beoltva 2021 végéig ötmilliárd ember a világon. Ez jelentené azt, hogy az emberiség megszerezte az úgynevezett nyájvédettséget a koronavírussal szemben. A késlekedés legfőbb oka, hogy hiába lenne esetleg elegendő dózis a különféle vakcinákból, a szegényebb országok ellátása logisztika szempontból nagyon nagy kihívás. Emellett még a fejlett országok állítólag felvilágosult lakosságára is jellemző az oltással szembeni szkepticizmus.

A brexit farvizén

Nem egyértelmű a válasz arra, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt visszaszerzi-e azt a népszerűségét, amivel 2019 decemberében fölényesen megnyerte az előrehozott parlamenti választásokat. Az üzenet akkor az volt: Get Brexit Done!, ami két lépcsőben - jogilag és de facto - 2021 elejéig megtörténik. Az FT szakírója, Miranda Green úgy véli, nem lesz feltámadás, mert a Munkáspárt, minden korosztályban és mindkét nem táborában megerősödött. Ehhez hozzájárult a kormány kétbalkezes válságkezelése is. A kérdés az, hogy brexitet és a pandémiát követő nehézségekért elkezdik-e a kormányt okolni a választók, és ha igen mikor.

A másik nagy kérdés a brexit után, hogy tartanak-e 2021-ben népszavazást Skócia kilépésről a brit unióból. Robert Shrimsley, az FT belpolitikai publicistája szerint ez csak két-három éven belül várható, tehát a rövid válasz az, hogy nem. A Skót Nemzeti Párt (SNP) várhatóan a függetlenség és az EU-ba való visszalépés programjával többséget szerez a 2021-es skót parlamenti választásokon, azonban a referendumhoz szükség van a londoni kormány hozzájárulására, amit nem fognak megadni. Így az SNP illegális népszavazással fenyegethet, ami némi politikai huzavona után elvezethet a népszavazáshoz.

Az óceánon túl

Joe Biden, az Egyesült Államok megválasztott elnöke hajlott kora és a politikai ellenszél ellenére nem lesz béna kacsa, miután 2021. január 20-a után elfoglalja az elnöki széket - véli Edward Luce, az FT USA-val foglalkozó publicistája. Bár a szenátusban várhatóan az ellenzéki Republikánus Párt lesz többségben, így az elnök minden törvénykezési próbálkozását meghiúsíthatja, Bidennek nagy mozgástere marad a külpolitikában. Például visszaléptetheti országát a párizsi klímamegállapodásba. Emellett szerezhet elég konzervatív szavazatot gazdasági tervei elfogadtatásához is, bár erre nem érdemes mérget venni.

Ugyanakkor az FT nem számít arra, hogy összejön egy új USA-Kína kereskedelmi megállapodás. Bár a Biden-adminisztráció szemben elődjével békülékenyebb hangot üt majd meg az ázsiai országgal szemben, a nézeteltérések alapvetően nem változtak. Sem a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályainak megsértésével, sem a laza munkaügyi és környezetvédelmi szabályozással kapcsolatban, amelyek segíthetik a piaci versenyben a kínai vállalatokat. Biden nem mutathat gyengeséget Kínával szemben a 2024-es időközi választások előtt, a pekingi vezetés pedig világossá tette, hogy technológiailag önálló úton kíván járni.