"Szörnyű" dolog történt a múlt héten, amikor Theresa May brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy megállapodtak a brit-EU válási tárgyalások kereskedelmi tárgyalásokká bővítésének feltételeiről - kezdi cikkét Wolgang Münchau, a Financial Times (FT) publicistája. Mármint a brexit megszállott híveinek nézőpontjából szörnyű az a tény, hogy a londoni kormány gyakorlatilag elindult a puha brexit irányába.

Mi történik?

Azzal, hogy a két vezető nyilatkozata szerint összhang lesz az Írországban és Észak-Írországban, illetve Észak-Írországban és az Egyesült Királyság többi tagállamában érvényes gazdasági-jogi szabályozás között, gyakorlatilag nem marad más lehetősége a briteknek, minthogy az függetlenségüket más területekre korlátozzák.

Magas labdát ütne le, aki elkezdene gúnyolódni Mayen, aki az egységes piacot és a vámuniót elhagyó Egyesült Királyságról beszél, miközben az ír alkuval a hátsó ajtón át visszacsempészi azt a fajta (norvég mintájú) rendszert, amelyben a független ország része e kettőnek, ám ennek nem sok értelme lenne. Elfedné ugyanis a lényeget, nevezetesen azt, hogy a brexit visszafordíthatatlan.

Belátták

Ezt már az EU brüsszeli főhadiszállásán és vélhetően a befolyásos tagországok fővárosaiban is belátták. Erre utal Juncker múlt hét végi nyilatkozata, miszerint mindig rossz ötletnek fogja tartani a britek kiválását, de most már ideje a jövő felé fordulni. Az uniós vezetők úgy gondolják, hogy a brexit meglesz, de a válásnak olyan barátságosnak kell lennie, amilyen csak lehet, a jövőbeni kapcsolatoknak pedig közelieknek kell lenniük.

A következő lépések

Münchau szerint a kétéves átmeneti periódusról, amelyet May szeptemberben javasolt - 2019 márciusa és 2021 márciusa között - nincs mit tárgyalni. Az Egyesült királyság gyakorlatilag az EU tagja marad, érvényesek lesznek rá az Európai Bíróság döntései, élvezi az uniós jogait és fizeti a kötelezettségeit, igaz elveszti szavazati jogát az európai testületekben és képviseletét az Európai Parlamentben. A kérdés csupán az, hogy ezt az időszakot meghosszabbíthatják-e vagy sem.

Az ezt követő új korszakkal kapcsolatban az FT publicistája szerint a biztonságpolitikai együttműködés és a terrorizmus elleni közös fellépés legalább olyan fontos, mint a kereskedelem ügye. Az utóbbi esetén célszerű lehet először egy kisebb megállapodást kötni, majd a bonyolultabb ügyeket ágazati megállapodások formájában rendezni. Ha ennek ellenkezőjével, egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodással próbálkoznak, az beláthatatlan ideig tarthat és bármelyik EU-tagállam vagy brit politikai erő könnyen blokkolhatja az elfogadását.

Keveset markolni...

A kevesebbet markolni szellemében például meg lehetne állapodni a vámellenőrzések egyszerűsített rendjéről, ami enyhítené a brit kilépés egyik legsúlyosabb kockázatát, azt, hogy a hirtelen életbe lépő vámok miatt lebénul az kereskedelmi forgalom az EU és az Egyesült Királyság között. Nehezebb átjutni a svájci-német határon, mint a francia-német határon, de az előbbi sem vészes - ezt kéne lemásolni.

Münchau nem tartja sanszosnak, hogy egy általános megállapodásba be lehet foglalni egyes ágazatokkal kapcsolatos egyezségeket, elsősorban a pénzügyi szektor szolgáltatásainak szabadkereskedelmét, de talán köthetők ágazatonként érvényes átmeneti egyezmények, amelyek érvényben maradnának az általános átmenet 2021-es lezárulta után is.

Amíg felkészülnek

Az átmenetekkel számoló stratégia időt adhat arra, hogy az Európai Unió felkészüljön egy formális társulási megállapodás felkínálására, amely összhangban lenne az európai joggal, ugyanakkor továbbmenne annál, amit jelenleg az unió bármely rajta kívüli államnak kínálni tud.

Az EU-nak időre van szüksége arra, hogy átformálja magát a jelenleginél rugalmasabb, egy jobban integrált centrumra és egy kevésbé integrált perifériára oszló szervezetté. Ehhez az európai alapszerződést is módosítani kellene, ami igencsak időigényes procedúra.

Hagyma EU

Emmanuel Macron francia államfő az EU és az eurózóna reformját akarja, ami az unión belül teremtene többszintű integrációt. Martin Schulz, a német szociáldemokraták vezetője kormányközi konferenciát akar összehívatni egy új uniós alkotmány előkészítése érdekében, amelynek a végén 2025-ig létrejönne ez az alapszerződés.

Münchau szerint az Egyesült Királyságnak mindkettőjüket támogatnia kellene. Macront legfőképpen azért, mert a többrétegű EU az a rendszer, amelybe a brexitet követően bizonyosan súlyos belső zavarokkal szembe kerülő Egyesült Királyság a legkönnyebben beilleszkedhet. Az FT szerint ez a legjobb forgatókönyv, amelyet a múlt hét végi brüsszeli halandzsa (a brit-EU tárgyalásokkal kapcsolatos "áttörésről") takart.

A nyitókép forrása: Shutterstock.com