Olyan sok kétség övezi az Egyesült Államok és Észak-Korea között megindult párbeszédet, hogy újra és újra elhangzanak az utóbbi szándékaival és céljaival kapcsolatos kétségek. Nevezetesen a szakértők rutinszerűen attól tartanak, hogy az elzárkózó rezsim nem akar fordulatot az USA-hoz és a világhoz fűződő viszonyában.
Ugyanakkor olyanok, akik hosszú ideje közvetlenül figyelemmel kísérik a titokzatos országban történteket, úgy látják, mostani diplomáciai erőfeszítései Dél-Koreával és az USA-val szemben eltérhetnek a korábbi mintától - írja a Financial Times. Kim Dzsonun, az ország jelenlegi első embere mintha más taktikával és stratégiával tárgyalna, mint elődei, apja és nagyapja.
Erősebb pozíció
Miután sikerült felépítenie egy állandó atomütőerőt, a 34 éves vezér erősebb alkupozícióban van náluk, amelyet kihasználva újragondolhatja, hogyan akarja biztosítani rezsimje túlélését - vélik a szakértők. A következő lépés csúcstalálkozója lesz Donald Trumppal, az USA elnökével. Szavakban mindkét fél a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről beszél, a kérdés: mit jelentene ez?
Milyen messze menne el Phenjan a leszerelés ellenőrzésének lehetővé tételében, illetve mit akarna cserébe azért, hogy megválik nukleáris eszközeitől. Kim élete játszmáját játssza: engedményeket kell tennie katonai téren, hogy elérje céljait a gazdasági fejlesztésben - véli az egyik szakértő.
Remény
A megfigyelők nem az elmúlt napok két látványos lépését tartják figyelemre méltónak, hanem valami mást. Május utolsó hetében Kim Jong Csol, a rezsim második legfontosabb embere Washingtonba látogatott, ahol Trumppal is találkozott. A vizit célja a bizalom erősítése volt a felek között.
Ezt követően jött a hír, hogy az Észak-Koreában igencsak befolyásos hadsereg ellenőrzés alatt tartása érdekében Kim átszabta a katonai vezetést, felmentve a három legfontosabb tábornokot.
Érdekesebb ezeknél az, hogy Kim Dzsongun tartózkodott a kemény választól, amikor Trump váratlanul lemondta kettejük szingapúri csúcstalálkozóját (amit azóta visszaszívott). A békülékeny hangnemű válasz drámai változás ahhoz képest, ahogy Phenjan az USA-t kezeli. Ahogy egy elemző fogalmaz: Kim rájött, hogy nincs értelme dühítenie Washingtont, okosabban teszi, ha hosszú távú céljaira koncentrál.
Mi lesz?
A szakértők továbbra is megosztottak abban, mit hozhat a szingapúri csúcs. Vajon Kim csak színleli-e tárgyalási készségét, hogy látszatengedményekért elérje az országát sújtó szankciók enyhítését vagy hozhatnak a tárgyalások valós eredményt is. A felek aláírhatnak egy ködösen megfogalmazott egyezményt, a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről - véli egy korábbi dél-koreai hírszerző. Más kérdés lesz ennek végrehajtása.
Úgy tűnik, Kim bízik abban, hogy a technikai dokumentáció, tapasztalat és a megfelelő személyzet birtokában akkor is képesek lennének újraalkotni a nukleáris fegyvereket, ha azokat egy egyezmény keretében leszerelnék. Szemben apjával, aki a hadsereg az első elvét vallotta, ő egyenrangúnak tekinti azt a gazdaság fejlesztésével.
Ennek jegyében óvatos reformok indulhatnak annak érdekében, hogy piaci elemeket csöpögtessenek merev központi utasításokra épülő gazdaságba. Talán teljesül az elképzelhetetlen: Észak-Korea normális országként léphet a nemzetközi porondra.
Rokon lélek érkezik
Basar Asszad szíriai elnök hamarosan Észak-Koreába látogat, és találkozik Kim Dzsongunnal. Korábban Phenjant azzal vádolták, hogy vegyi fegyverek gyártására alkalmas eszközöket szállított Szíriának. A katonai együttműködés állítólag folyamatos a polgárháborúba hanyatlott közel-keleti ország és a dzsucse ideológiát követő rezsim között. Aszad szerint jövendő tárgyalópartnere kimagasló tehetségű vezető - derül ki a HVG cikkéből..A fotó forrása: Jung Yeong je/AFP