A trópusi ciklon egy alacsony nyomású, rendezett cirkulációjú, trópusi vagy szubtrópusi óceánokon keletkező nagy energiájú időjárási rendszer. Frontok nincsenek benne, és számottevő hőmérsékletkülönbség sem. Átmérőjük pár száz kilométer, élettartamuk átlagosan néhány nap.
Keletkezési helyük az 5-30 fok közötti földrajzi szélességek, és számos feltétel szükséges a létrejöttükhöz:
- legalább 26-27 Celsius-fokos tengervíz a felső 0,5-1 méteres rétegben,
- instabil légrétegződés,
- az Egyenlítőtől való megfelelően nagy távolság,
- alacsony vertikális szélnyírás.
Trópusi viharnak akkor számítanak ezek a rendszerek, ha a legerősebb széllökések elérik bennük a 63 km/h-t hurrikánnak, tájfunnak vagy ciklonnak pedig akkor, amikor a 120 km/h-t is meghaladják a széllökések.
Hurrikánnak az Atlanti óceán északi felén, a karibi térségben, a Mexikói-öbölben, valamint a Csendes-óceán északkeleti területein keletkező viharokat hívjuk. Ezekért a Miamiban székelő National Hurricane Center a felelős.
A Csendes-óceán északnyugati részein kipattanó rendszerek neve a tájfun, ezeket a Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) monitorozza. A Csendes-óceánon a dátumválasztó vonal, vagyis nagyjából a 180 fok keleti hosszúság a határ. Ritkán ugyan de előfordul, hogy egy Mexikótól nyugatra, Hawaiitól délre, délkeletre képződő és nyugatra tartó rendszer átjut a dátumválasztó vonalon, és tájfunná válik. Erre elég kicsi az esély, mert Hawaiitól nyugatra már alacsonyabb az óceán hőmérséklete, és a szélnyírás is megnő, de egyes években - amikor az El Nino jelenség erősebb - előfordulhat. Utoljára például 2014-ben, amikor a Genevieve volt erre képes. Hawaiitól délkeletre keletkezett, hurrikánná erősödött, majd gyorsan gyengült, de átküzdötte magát a dátumválasztón, ahol kedvezőbb feltételek - alacsonyabb szélnyírás és melegebb óceán felszín - fogadták, így gyorsan nagyon erős tájfunná fejlődött.
Ciklonnak a déli tengerek trópusi viharait nevezzük, a Dél-Csendes-óceánért az ausztrálok, az Indiai-óceánért az indiaiak felelnek.
Nem csak névbeli különbségek vannak, hanem a Föld egyes részein a "szezon" ideje is más-más.
Az atlanti hurrikánszezon hivatalosan június 1-től tart november 30-ig, a csendes-óceáni szezon viszont már májusban elkezdődik. Tájfunok tulajdonképpen bármikor kialakulhatnak az év során, de májustól-októberig nagyobb eséllyel. Ugyancsak nincs egyértelműen behatárolható időszak az Indiai-óceán északi felén. A déli óceánokon pedig november elejétől-közepétől április végéig-május elejéig alakulhatnak ki nagyobb eséllyel ciklonok. A ciklonok neveiért a WMO, a Meteorológiai Világszervezet felel, a súlyos károkat okozó trópusi ciklonok nevét pedig visszavonultatják, tehát például több Katrina hurrikán nem lesz.
A neveik eredetének történelmi és kulturális okai egyaránt vannak. Az angol hurricane szó valószínűleg a 16. században tűnt fel először, és a spanyol huracán szóból eredeztethető. A tájfun szónak arab (tafa) és kínai (taifeng) eredete is lehet, a ciklon pedig egy XVIII. századi indiai brit tisztviselőhöz köthető - írja az OMSZ.
A kép forrása: AFP.