Sem a globális kereskedelem nagyságrendje, sem a globális pénzügyi összefonódás mértéke nem lett volna elegendő ahhoz, hogy önmagában kiváltsa a nem elsőrendű (subprime) amerikai adósok bedőlését követő 2008-as globális recessziót - írja a Bloomberg hírügynökség szakértőkre hivatkozva.

A globális recessziót nem áttételes "fertőzés", hanem a piacokon végigsöprő "önbeteljesítő pánik" váltotta ki - állítja Philippe Bacchetta, a svájci Lausanne Egyetem professzora és Eric van Wincoop, az amerikai Virginia Egyetem professzora a Monetary Authority of Singapore megbízásából készült tanulmányban.

Kapcsolódó

"Az önbeteljesítő kockázati pánikról felállított modellünkben az aktíva-árak szinkronmozgását valamely kiváltó esemény kockázati jelentőségéről globális szinten kialakult nézetazonosság, ennek következtében pedig a piaci félelmeket önmagában megtestesítő valamely konkrét makroadat változása idézte elő" - állapítja meg a tanulmány.

Együtt, vagy sehogy

Ilyen esetben még erősen korlátozott határokon átívelő aktíva-birtoklás sem képes megakadályozni, hogy egy, például az Egyesült Államokban bekövetkezett sokk ne terjedjen át a világ többi részére. "Az országok vagy együtt pánikolnak, vagy sehogy" - mutatnak rá a szerzők.

Az önbeteljesítő pánik modellje mikrogazdasági szinten is alkalmazható. A fogyasztók csökkentik kiadásaikat és növelik megtakarításaikat minden olyan esetben, amikor borúsan ítélik meg munkaerőpiaci kilátásaikat. Az ilyen magatartás csökkenti a keresletet és recessziót generál, "ami visszaveti a vállalatok nyereségességét, visszatartja őket új beruházásoktól" - írja a tanulmány. "Az ennek tulajdoníthatóan megnövekedett csődkockázati várakozások bizonytalanná teszik a foglalkoztatási és kereseti kilátásokat, azaz visszaigazolják az eredeti feltételezést, önbeteljesítővé teszik azt."

Silány értelmezés

A piacokat nem a gyors információáramlás, hanem az információk silány értelmezése döntötte be. A piacok számítógépesítésében az elmúlt 50 év alatt elért hatalmas fejlődés megnövelte az értékpapírpiaci likviditást és elenyésző áron szinte azonnal elérhetővé tette a releváns adatokat. Nem javított azonban semmit az előrejelzések minőségén.

Jennie Bai, a New York Fed, valamint Thomas Philippon és Alexi Savov, az University of New York Stern School of Business kutatói egy tanulmányukban megállapították, hogy a piaci értesülések "informativitása", a tájékoztatás minősége mit sem változott az elmúlt 50 évben, sőt, a bizonytalansági tényezőkön belül emelkedett a meglepetést okozó eredmény-beszámolók aránya.

A kormányoknak bevételeik biztosítása érdekében a vagyon- és fogyasztási adók növelésére kellene áthelyezniük a hangsúlyt a személyi jövedelmek adóztatásáról. Az IMF múlt héten kiadott tanulmánya szerint a magas személyi jövedelemadó még akkor is lassítja a gazdasági növekedést, ha a kormány az adóbevételt a vagyon- és fogyasztási adók csökkentésével próbálja szinten tartani.