Az amerikai vevők óriási mennyiségű interneten vásárolt árut küldenek vissza a webáruházakba, amivel nem könnyítik meg az online boltosok életét – írja a Financial Times. Az ilyen termékek értéke 78 százalékkan nőtt 2020 és 2021 között – derül ki a National Retail Federation felméréséből. Az elmúlt évben az online kiskereskedők eladásainak 16,6 százaléka érkezett vissza a raktáraikba, szemben az egy évvel korábbi 10,6 százalékos aránnyal.

A november-decemberi ünnepi szezon után a boltosok várakozása szerint több mint felével, 101 milliárd dollárról 158 milliárdra nő a visszaküldött áruk értéke, ami meghaladja az internetes kereskedelem várhatóan 14,5 százalékos bővülését. Az áruk visszaáramlása a pandémia idején azzal párhuzamosan nőtt, hogy megugrottak az internetes vásárlások. Becslések szerint az e-kereskedelmi forgalom az USA-ban 43,5 százalékkal bővült a 2019-es és 2021-es ünnepi szezon között.

A nagy gond az, hogy a kereskedelem hajszálvékony árréssel dolgozik, amit tovább vékonyít a visszaküldésekből fakadó költség – véli Mark Mathews iparági elemző. Szerinte a visszaküldések jelentős növekedése kissé szokatlan, ám ezt talán magyarázza, hogy amúgy is felborult az emberek megszokott mindennapi élete. A gyenge minőségen (a visszakerült áruk nagyjából ötödét azzal a kommenttel látják el a vásárlók, hogy úgy érzik, a termékkel átverték őket) vagy a pontatlan méreten kívül van néhány egyéb tényezői is, ami erősíti a visszaküldéseket.

Trükkös vásárlók és eladók

A vásárlók oldaláról felelőssé tehető az a szokás, hogy egyesek azonos termékből többféle méretet, változatot rendelnek. Angolul bracketingnek (összekapcsolás) keresztelték ezt a módszert. A vevő csak a neki tetsző terméket vásárolja meg a többit visszaküldi. Az eladók oldaláról a vásárlói hűség megszerzése motiválja a visszavétel erősítését. Van olyan vállalat, amely egyről három hónapra növelte a visszaküldésre rendelkezésre álló időt.

Taktikázásuk érint egy vétlen szereplők, a szállítókat is, igaz, ezt nem mindegyikük bánja. A goTRG logisztikai csoport azzal számol, hogy idén 15 százalékkal nőni fognak a ki- és visszaszállítási idők, mert az oda-vissza forgalom növekedése párosul az ágazatban tapasztalható munkaerőhiánnyal. A visszavásárolt áruk feldolgozására szakosodott Optoro szerint idén a visszaküldött áruk árának 66 százalékára nőnek a visszaküldéssel kapcsolatos költségek a tavalyi 59 százalékról.

Irány a kuka

További nagy kérdés, mi lesz a visszaküldött termékekkel. Rossz hír, hogy újbóli eladásuk magas költsége miatt jelentős részük végzi a szemétben. Az Optoro becslése szerint 2020-ban 2,6 milliárd kilogramm visszaérkezett termék fejezte e rövid földi pályafutását a kukában. Ennek eredményeként vannak olyan termékek, amelyeket vissza sem vesznek az eladók, azt ajánlják a vevőiknek, hogy ha ingyen sem kell nekik, adják oda egy jótékonysági szervezetnek. Ennek hátterére világít rá, hogy egy logisztikai szakértő szerint a visszaküldött áruk foglalják le a nem olcsó raktárterületek 10-15 százalékát.

Mindezek ellenére a szakértők azt tanácsolják az internetes boltoknak, hogy semmiképpen se szűkítsék a vevőik visszaküldési jogait. Az ezzel járó költség megéri, mert a kockázat nélküli vásárlással fenn tudják tartani vásárlóik lojalitását. Emellett a visszaküldött áruk jó részét újra el lehet adni, bár a goTRG szerint csak öt százalékuk kerülhet azonnal fel a virtuális polcokra. A többit meg kell tisztítani és újra kell csomagolni.

Más probléma is van

A pocsékolás mellett az szállítás, ezen belül az online vásárlások kézbesítése miatt sem mondható környezetbarátnak a klímaváltozással foglalkozó szakportál, a Másfélfok.hu még decemberben megjelent átfogó cikke szerint. "A szállítás (a személy-, valamint áruszállítás) Európa üvegházhatású-gázkibocsátásának csaknem egynegyedét teszi ki, és a városi légszennyezés fő okozója. Míg több szektor (energia, gyártás és építőipar, mezőgazdaság, ipari folyamatok és hulladék) kibocsátásai csökkenő tendenciát mutatnak, addig a közlekedésből fakadó kibocsátások stabilan és meredeken emelkednek az EU-ban, 1990 és 2018 között 31,8 százalékkal" - áll az anyagban. 

Globális szinten a Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) becslése szerint az online piacot kiszolgáló teherszállítás a teljes szén-dioxid-kibocsátás 7 százalékáért és a közlekedéssel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékáért felelős. Ezek a számok 2050-re várhatóan csaknem négyszeresükre nőnek, ha nem történik beavatkozás. Gondot jelent a szakértők szerint, hogy

a termékek kiszállítása meglehetősen magas környezetvédelmi költségekkel jár, ami ritkán tükröződik az árban, ellenben máshol megfizetjük, különböző gazdasági vagy egészségügyi károk formájában.

Érdemes lenne vásárlás előtt mindenkinek mérlegelnie, hogy tényleg szükséges van arra, amit rendel, van-e a környéken, azaz közelebb a kiszemelthez hasonló termék. Ahogy választási lehetőséget kaphatnának a vásárlók, hogy fenntartható szállítási (gyalogos futár, teherkerékpár) módon kérhessék a csomagot. A mostani helyzethez képest javulást hozhat többek között a villanyjárművek, teherkerékpárok elterjedése, ahogy a városi csomagpontok számának növelése is.