A kormány azért kénytelen takarékoskodni, mert kiderült, az országnak csak két hétre elegendő gáztartaléka van a távhőszolgáltatások biztosítására, így a fűtési idény október 15-i megkezdését követően – ha nem sikerül gázt szerezni – november elsejétől már fűtőolajat használnának az erőművek.

A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy október 15-én elkezdődhessen a fűtési szezon, a gáz magas ára miatt viszont egyelőre nem tudott nagyobb tartalékot felhalmozni. Ha a gáz tovább drágul, vagy jelentősen megnövekedik az ára, az állam kész arra, hogy a háztartásokat "alternatív fűtőanyaggal" fűtse fel - mondta Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök.

A kormányzat arra kérte a lakosságot és a vállalatokat, hogy igyekezzenek minél észszerűbben beosztani az áramot és a fűtést is. Észak-Macedóniában ugyanis már az előző fűtési szezonban is energiaválság alakult ki az elektromosenergia-ellátásban – olvasható a portálon.

A térség többi országa is nehézségekre igyekszik felkészülni

Szerbiai szakértők például óva intik az illetékeseket, hogy esetlegesen a fűtési idény kezdetének elhalasztásával próbáljanak meg energiát spórolni. Dejan Stojanovic, a szerbiai távfűtőművek szövetségének vezetője szerint ha hideg lesz, és nem indul meg a fűtés, akkor az emberek máshogyan igyekeznek majd melegedni, és a villanyáram észszerűtlen felhasználásába kezdhetnek. A fűtési szezon kezdetén azonban a távhőszolgáltatásnak mindenképpen meg kell drágulnia.

Zorana Mihajlovic illetékes miniszter ezzel szemben bejelentette, hogy nem lesz halasztás. Aleksandar Vucic államfő pedig arról beszélt, hogy az ország jelentős mennyiségű gázt halmozott fel, soha ennyi tartaléka még nem volt Szerbiának. Emellett Szerbia fűtőolajat és szenet is vásárolt kellő mennyiségben.

A bosznia-hercegovinai távfűtőmű a tájékoztatás szerint felkészült a fűtési szezonra, és igyekezett nagy mennyiségű gázt beszerezni, hogy ne legyenek fennakadások. A közlemény szerint jelentős fűtőolaj-tartalékokat is felhalmoztak, így nem kell attól tartani, hogy a háztartások fűtés nélkül maradnak.

Szarajevóban viszont már januárban, az ukrajnai háború kitörése előtt is gondok akadtak a fűtéssel, akkor az illetékes szervek (január 25-én) közölték, már csak két napra elegendő fűtőanyaguk van.

A térség országai jelentős mértékben az orosz gáztól függtek eddig, és Szerbián kívül mindannyian csatlakoztak az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, így csak más forrásból, magasabb áron tudnak földgázhoz jutni.

Magyarországon egyelőre kérdéses a helyzet

Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.

A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének - közölte még korábban a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.

Egyelőre itthon még nem foglalkozott a kormány az óraátállításon keresztüli spórolás lehetőségével.