Miközben a magyar döntéshozók az EU "bukott rendszerére" mutogatnak a migránshullám kezelésében, az Európai Bizottság újra hangsúlyozta: Magyarország más tagállamhoz hasonlóan kap segítséget az EU-tól - csak kérnie kellene. (Az Indexnek egy francia diplomata azt mondta: miközben a magyar kormányzat azt állítja, hogy cserben hagyta őket az EU, egyetlen konkrét megoldási javaslattal nem éltek eddig, de még egy listát sem állítottak össze arról, hogy miben kérnék az EU segítségét.) Az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján megerősítették, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelbe utazik és találkozik Jean-Claude Junckerrel a Bizottság elnökével, hogy részleteiben megvitassák, az EU milyen segítséget nyújthat Magyarországnak a migránshullám kezelésében.

A kormányfő egyébként Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és Joseph Daullal, az EPP elnökével folytat megbeszéléseket - derült ki Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének tájékoztatásából. Orbán péntek délután részt vesz a visegrádi négyek prágai rendkívüli csúcstalálkozóján is.

A nyáron bekövetkezett drámai események rámutattak, hogy a közös menedék- és menekültügyi politikát sürgősen alkalmaznunk kell a gyakorlatban is. Gondoskodnunk kell arról, hogy az összes uniós tagállam haladéktalanul elfogadja az uniós intézkedéseket, és ezeket végre is hajtsa - idézte az EB által kedden kiadott közlemény az Európai Bizottság elnökét.

Natasha Bertaud, a bizottság szóvivője a sajtótájékoztatón elismerte: a schengeni rendszer jelenleg nem működik megfelelően, de nincs itt az ideje az egymásra mutogatásnak, a migránshullám kezelésének problémája nem fog magától elmúlni, pont ezért állt elő a Bizottság új javaslatokkal. Az Európai Bizottság által már idén májusban előterjesztett európai migrációs stratégia fontos eleme egy állandó áthelyezési mechanizmus kialakítása. Ez automatikusan működésbe lépne súlyos helyzetek esetén, s így egy-egy adott tagállamba nagy számban érkező menekültek esetén egy részüket át lehetne helyezni más tagállamokba. Juncker szeptember 9-én az EU helyzetéről szóló beszédében további konkrét jogalkotási javaslatokról is beszélni fog.

Lázár: az EU bénázik

A migránsok mintegy 90 százaléka szervezett embercsempész-akciók keretében jutott el a magyar határhoz - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi és rendészeti bizottságának együttes ülésén. Képviselői kérdésekre válaszolva Lázár úgy fogalmazott: az Európai Unió "bénázása, döntésképtelensége" hívószó volt minden gazdasági bevándorlónak, hogy visszaéljenek az uniós menekültügyi rendszerrel. A miniszter szerint látható, hogy az embercsempészek rátelepültek a migrációs hullámra, s ennek egyik célpontja Magyarország. A szomszédos országok, illetve a V4-országok is elismerik Magyarország tevékenységét - tette hozzá.

Európának és Magyarországnak arra kell készülnie, hogy a következő időszakban további milliók indulhatnak még útnak Európa felé, ezért hosszú távú, tartós intézkedésekre van szükség - emelte ki Lázár, aki azt is elismerte, hogy a szíriai, iraki, afganisztáni, pakisztáni és a balkáni helyzet nyomán látszik, hogy nem egyszeri intézkedésekre van szükség. Európát egy tartós népvándorlási hullám érte el - tette hozzá. A miniszter úgy vélte: az elmúlt tíz év lépései vezettek ehhez a helyzethez: az Európai Bizottság baloldali politikája, amely szerint bárkit be lehet engedni az unió területére. Az Európai Unió csődöt mondott a helyzet kezelésében, maga jelenti a problémát, képtelen megvédeni saját határait

 

Mennyi pénzügyi támogatáshoz jut Magyarország?

  • 2015 februárjában a Bizottság 1,2 millió euró sürgősségi segélyt bocsátott Magyarország rendelkezésére a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF) a befogadási feltételekkel összefüggő kapacitásfejlesztésre, annak érdekében, hogy az ország hatékonyan kezelhesse a migrációs nyomást.
  • Folyamatban van további 2,4 millió euró értékben további sürgősségi segély lehívása a Belső Biztonsági Alap (ISF) határok támogatására irányuló eszközéből.
  • A 2014-2020-as időszak magyar nemzeti programjai révén az AMIF-ból összesen 24 millió euró, az ISF határok támogatására irányuló eszközéből pedig összesen 40 millió euró finanszírozáshoz jut Magyarország.
  • 4,5 millió euró válik hozzáférhetővé az AMIF és az ISF finanszírozásával megvalósuló nemzeti programok keretében.
  • Az augusztus közepén benyújtott, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból nyújtandó, nyolcmillió eurós sürgősségi finanszírozás iránti kérelmet gyorsított eljárás keretében kezeli a Bizottság.
A Frontex révén hozzáférhető támogatások
  • A 2015-ös Rugalmas operatív tevékenységeken (FOA) belül a "szárazföldi határok a Nyugat-Balkánon es Kelet-Európában" művelet keretében a Frontex a zöldhatár megfigyelésében nyújt segítséget Magyarországnak.
  • A magyar-szerb határon a Frontex összesen 43 kiküldött határőrt alkalmaz, közülük 37-en zöldhatár megfigyelésekben, hatan pedig határátkelőknél működnek közre. Ezen felül a Frontex 2 hőérzékelővel felszerelt gépkocsit, 10 járőrkocsit és 5 kutyás járőrcsapatot biztosít.
  • A Frontex júniusban felkérte a többi tagállamot, hogy fokozzák a zöldhatár megfigyeléséhez nyújtott támogatásukat.

Bertaud a brüsszeli déli sajtótájékoztatón többszöri visszatérő kérdésre hangsúlyozta: az EB egységes uniós választ preferál a migránsválság kezelésére. A magyar kerítéssel kapcsolatban - amely szintén többszöri visszatérő kérdés a brüsszeli tudósítók körében - újra kiemelte: bár az EU nem támogatja a falak építését, mert a testület szerint ez nem a megfelelő üzenetet közvetíti különösen a szomszédos államok felé és nem jelent megoldást a problémára, Magyarországnak joga van ahhoz, hogy a határait az általa megválasztott módon védje meg. A határőrizeti intézkedéseknek azonban arányosnak kell lenniük amellett, hogy tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a visszaküldés tilalmának elvét. (Korábban az is elhangzott, hogy a magyar-szerb határra épített kerítésnek nem lesznek jogi következményei, miután a határvédelem nemzeti kompetencia.)

Magyarország kap támogatást

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szintén közös európai megoldást sürgetett a migrációs válság kezelésére. Egyúttal közleményben emlékeztetett arra, hogy a 2014-2020-as időszakban az Európai Bizottság 85 millió euróval támogatja Magyarországot a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, valamint a Belső Biztonsági Alapból, melynek révén Magyarország bővítheti befogadó létesítményeit és fokozhatja külső határigazgatásának hatékonyságát. Ezen túlmenően uniós sürgősségi segélyben is részesül az ország az akut válsághelyzet kezelésére, nyolcmillió eurós sürgősségi finanszírozás iránti kérelmével a Bizottság gyorsított eljárás keretében foglalkozik.

Az Európai Bizottság közleménye továbbá kiemeli: Magyarország kérése esetén az EB itt is készen áll felállítani azokat a helyszíni "hotspotokat" működtető szakértői csoportokat, amelyek egyelőre Olaszországban és Görögországban működnek. Az uniós határügynökség, a Frontex jelenleg mintegy 50 határőrrel, valamint műszaki felszerelésekkel segíti a magyar-szerb határ megfigyelését.

Egyre több tagállam áll Merkel mellé

Angela Merkel kedden Berlinben Mariano Rajoy spanyol kormányfővel folytatott megbeszélést. Az ezt követő közös sajtótájékoztatón a spanyol miniszterelnök is hitet tett a közös európai megoldás és egyben a kvótarendszer mellett - derül ki az MTI tudósításából. Merkel elmondta, spanyol kollégájával egyetértenek abban, hogy az európai uniós tartózkodásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni hazájukba, az üldözötteket és háborús menekülteket pedig az egyes tagállamok gazdasági erején, teljesítőképességén és a nagyságán alapuló méltányos eljárás szerint szét kell osztani. Németország és Spanyolország egyetért abban is, hogy az Európai Bizottságnak össze kell állítania a biztonságos származási egységes listáját, Görögországban és Olaszországban pedig fel kell állítani a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat.

Mariano Rajoy kiemelte: külön kell kezelni a háborús menekültek, politikai üldözöttek kérdését és a "gazdasági okok által kiváltott migráció" kérdését. A gazdasági migrációval kapcsolatban együtt kell működni a bevándorlókat kibocsátó országokkal, segíteni kell nekik a gazdasági fellendülés beindításában és ezt a segítséget össze kell kötni a bevándorlók visszafogadásáról szóló egyezményekkel. Továbbá a kibocsátó országokkal együttműködve kell fellépni az embercsempész hálózatok ellen - fejtette ki a spanyol miniszterelnök.

Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e Németországnak felelőssége a Magyarországról vonattal érkező menedékkérők ügyében, tekintettel arra, hogy Magyarország és Ausztria is a jogi helyzet tisztázását kéri Németországtól, a kancellár azt mondta: "ami a beérkező szíriai menedékkérők kérdését illeti, őszintén szólva nem látom, hogy Németországnak lenne része a felelősségben". A Németországba érkező szíriai menedékkérők nagyon nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust, ami "a szíriai helyzetet látva nem lehet meglepetés, és minden európai országban hasonlóan kellene lennie" - mondta a német kancellár.

Németország "természetesen" a jelenlegi jogi szabályozást tartja érvényesnek és nap mint nap azt tapasztalja, hogy ezeket a szabályokat "teljesen nyilvánvalóan" nem tartják be. Ezért ki kell dolgozni egy közös menekültügyi politikát, és nem a "kölcsönös vádaskodással" kell foglalkozni, hanem "változtatni kell a dolgokon" - fejtette ki Merkel.