Árnyékot vet majd 2018-ban a brexittel kapcsolatos EU-brit tárgyalásokra az, ahogy az EU bánik a nyugati liberális demokratikus normákat és értékeket kikezdő tagállamaival - véli Jon Henley a Guardian európai ügyekkel foglalkozó publicistája. A holland, a francia és a német választásokon 2017-ben a mérsékelt politikai erők visszavágtak a brexitpártiak 2016-os népszavazási és Dondal Trump amerikai elnökválasztási győzelméért.

Az új fenyegetés, amellyel Európa szembe kerülhet 2018-ban, keletről érkezik - véli a szakíró. Amikor Lengyelország és Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, úgy tűnt, hogy az EU bővítésének természetes módja a kelet-közép-európai volt szocialista országok integrálása Nyugat-Európához. Most azonban az a veszély fenyeget, hogy ez a két ország válik a blokk első két banditaállamává - fogalmaz Henley.

Kapcsolódó

Elhúzódó belháború

Az EU nemrégiben indított példa nélküli eljárást a lengyel kormány ellen az alapvető demokratikus intézmények korlátozása miatt, ám továbbra is csak keseregni tud azon, hogy Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, az ország tényleges vezetője tovább lépked előre azon az úton, amelyen a média és az igazságszolgáltatás a kormány ellenőrzése alá kerül.

Folyamatban vannak eljárások Magyarország ellen is, például az oktatási törvény módosítása miatt, amelynek nyilvánvaló célja a Soros György támogatását is élvező Közép-európai Egyetem kiszorítása az országból. A hatás itt is elenyésző: ahogy Kaczynski pártja, úgy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök vezette Fidesz sem hátrál.

Elhúzódó politikai belháború várható a két ország és a uniós intézmények, illetve a nyugati tagállamok között.

Ugyanaz két szólamban

Lengyelország feladata, hogy megmutass a beteg Európának az utat a gyógyulás, az igazi alapvető jogok és szabadság, a kereszténységen alapuló, erős civilizáció felé - mondta nemrégiben Kaczynski. Orbán, aki a dolgok jelenlegi állása szerint kényelmesen megszerezheti harmadik kormányzati felhatalmazását a 2018-as választásokon, 2015 óta beszél a keresztény kultúra védelméről a "muszlim invázióval" szemben és sokkoló szintre emelte Soros György pénzügyi befektető démonizálását.

A pénz beszél

A Guardian szakírója ezt követően elismétli azt az általános várakozást, miszerint az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljáráshoz, amelynek végén felfüggeszthetik Lengyelország szavazati jogát az EU-s intézményekben, nem lesz meg a tagállamok többségének támogatása. Ugyanakkor az uniós pénzügyi támogatásokat - amelyek legnagyobb haszonélvezői közt van a lengyel és a magyar gazdaság - szigorúbb feltételekhez köthetik a nettó befizető nyugati tagországok.

Európa megállt

Lesz néhány kritikus választás jövőre is Európában. Svédországban a mérsékelt, Európa-párti erők állnak győzelemre, de nem biztos, hogy képesek lesznek megszerezni a kormányzáshoz szükséges többséget. Ugyanez a helyzet Olaszországban. Németországnak legjobb eseteben februárban vagy márciusban lehet kormánya.

A dolog most úgy áll, hogy a levegőben lóg Emmanuel Macron francia államfő felhívása az eurózóna reformjára, továbbá történik némi előremozdulás a közös európai védelmi erő létrehozása ügyében. Ezenfelül azonban minden áll. A kontinens gazdasága jobban muzsikál, mint a 2017-et megelőző években, de ez minden: semmi jele lényeges elmozdulásnak Európa jövőjének meghatározásában.

Eközben példa nélküli kihívás éri az EU-t a keleti autoritárius vezetők részéről, az olasz gazdaság vergődik, a gyenge európai bankrendszer szintén. És egy új migrációs válság is kirobbanhat. Összességében 2017 és 2018 fordulóján Európa a legkevésbé sincs túl gondjai nehezén - véli a Guardian szakírója.

A nyitókép forrása: Pixabay.com