Két volt szövetséges, ám immár ellenség, Soros György magyar származású befektetési guru és Orbán Viktor miniszterelnök harcaként értelmezi a Soros alapítványának támogatását is élvező civil szervezetek ellen kibontakozott magyarországi hadjáratot az Iris Times hírportál budapesti tudósítója, Daniel McLaughlin. Ezt a küzdelmet feltüzelte Donald Trump hatalomra kerülése az USA-ban. A cikk címe szerint Orbán közel került ahhoz, hogy kiüsse ellenfelét.
Régi szövetségesek
Soros 1947-ben hagyta el Magyarországot, és azzal szerzett hírnevet, illetve óriási vagyon magának, hogy hedge-fund-menedzserként sikeresen spekulált az angol font ellen 1992-ben. Az elmúlt évtizedekben dollármilliárdokat költött el a világ minden táján víziója, a nyílt, demokratikus, toleráns társadalom megvalósulásának támogatására.
Orbán Viktor 30 évvel ezelőtt ifjú liberális volt, aki azért küzdött, hogy országa megszabaduljon a kommunista rezsimtől, és csatlakozzon a Nyugathoz. Ma az Európai Unió egyik legnagyobb bírálója és nemzeti alapokon álló illiberális államot vizionál.
A szovjet éra örökségét hátra hagyni akaró, Nyugat-Európához közeledő kelet-közép-európai országokban a rendszerváltás után a Soros-féle liberális ideológia volt az uralkodó. Donald Trump amerikai elnökké választása azonban megváltoztatta a politikai széljárást.
Itt az idő!
Az Iris Times szakírója szerint a magyar miniszterelnök megkönnyebbülésként élhette át a változást és elérkezettnek láthatja az időt arra, hogy végképp kiszorítsa a befektetési guru befolyását Magyarországról. Orbán úgy beszélt Trump győzelméről, amely ad egy esélyt a Nyugatnak arra, hogy megszabaduljon a politikai ideológiák és a politikailag korrekt beszéd szabda korlátoktól.
Soros egészen másként látja az új elnököt. Szerinte Trump csaló és szélhámos, aki egy a nyílt társadalom eszményével ellentétes kormányzást részesítene előnyben. Ez a fajta vezetés közelebb állna a diktatúrához vagy legalábbis a maffiaállamhoz.
Evolúció
Az ír internetes portál tudósítója ezt követően bemutatja olvasóinak Orbán Viktor politikai pályafutását a rendszerváltozás idején a Soros-alapítvány támogatását élvező, liberális aktivistától 2014-ig, amikor kijelentette, hogy Magyarország európai uniós tagsága nem mond ellent a nemzeti alapon nyugvó, illiberális állam felépítésének.
Ez utóbbi vízió szöges ellentétben van azzal, amit Soros képvisel, viszont jól rezonál Trump ambícióira, illetve Vlagyimir Putyin orosz államfő és - Lengyelországtól a Balkánig - számos európai politikus elképzeléseire. A Kreml például 2015-ben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kitiltotta az üzletember Nyílt Társadalom Alapítványát Oroszországból.
Magyarországon is támadás indult a Soros támogatását is élvező civil szervezetek ellen, amelynek célját a legnyíltabban Németh Szilárd Fidesz-alelnök elhíresült kijelentése leplezett le. Eszerint ezeket a szervezeteket ki kell söpörni az országból.
Mi van?
Az alapítványt, amely támogatta Magyarország demokratikus átalakítását és 30 éve van jelen az országban, meglepték a történek - mondta az Iris Timesnak Goran Buldioski, Soros európai szervezetének vezetője. Szerinte a magyar fejlemények tesztelik az európai értékek és demokrácia stabilitását.
Ha egy európai uniós kormány szabadon rátámadhat a civil társadalomra, az olyan káros precedenst teremt, amelyet Európa nem hogy szó nélkül nem hagyhat, de tettekkel kell fellépnie ellene.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint Soros Orbán Viktor ellenfelének nevezte magát és elkötelezte magát azok mellett a törekvések mellett, amelyek meg akarják változtatni a magyarországi politikai viszonyokat. Ez olyan álláspont, amelyet egy nemzetbiztonsági bizottságnak kell értékelnie.
Amíg tudják
Van egy küldetésünk, nevezetesen a nyílt társadalom víziójának népszerűsítése. Ezt most számos ellenfele igyekszik támadni - fejtegette Buldioski. Ezért a jövőben sok szempontból még keményebben kell dolgoznunk a céljaink elérése érdekében, mint korábban. Nem tervezzük, hogy visszafogjuk a tevékenységünket, legalábbis amíg csak tehetjük, addig folytatjuk a munkánkat - mondta a vezető.