A feltörekvő országok közül már csak Kínának és Oroszországnak van lehetősége arra, hogy további költségvetési és monetáris enyhítésekkel élénkítse gazdaságát - vélik a JPMorgan Asset Management (JPMAM) elemzői. A skála túlsó végén Brazília a Kolumbia található, ahol még szigorítás is várható - ha bejön az amerikai befektetési szervezet előrejelzése.

Az Ashmore Investment Management ugyanakkor egészen másként látja a következő 12 hónap lehetőségeit - derül ki a Financial Times összeállításából.

A JPMAM két mutató alapján vizsgálja az egyes országok költségvetési és monetáris politikai ciklusainak alakulását. Az egyik az infláció, a másik az úgynevezett költségvetési rugalmasság. Az utóbbi egy "házi készítésű" grafikon, amely két ismérv - az éppen aktuális költségvetési egyenleg (hiány), illetve a hatalmon lévő politikai erő népszerűsége (politikai tőke) - alapján helyezi el egy koordináta rendszerben az országokat. Az utóbbit az ország vezetőjének népszerűségi mutatója alapján határozzák meg.

Mit jelez a mutató?

A bankház elemzői úgy okoskodnak, hogy azon országokban, ahol az első számú vezető és kormánya népszerű, jobbak a gazdaságösztönzés lehetőségei, mert a társadalom hajlandó elviselni ezek negatív következményeit. Például az alacsony hitelkamatokkal járó alacsony betéti kamatokat.

A koordinátarendszer másik egyenesén azért van a pillanatnyi költségvetési hiány, mert ez mutatja meg, mennyit költhet egy kormány anélkül, hogy túl sok hitelt kellene felvennie, amivel hosszabb távon az adósság elszállását, az ezzel járó megszorításokat, következésképpen a bukását kockáztatja.

A mutató alapján Oroszországnak, Kínának és a Dominikai Köztársaságnak van a legjobb esélye további költségvetési vagy monetáris lazítással élénkíteni gazdaságát. Regnáló rezsimjük az első számú vezető népszerűségi mutatója alapján 80 százalék feletti elfogadottságnak örvend, pillanatnyi GDP-arányos költségvetési hiányuk nem nagyobb négy százaléknál.

A másik véglet

A táblázat szerint a másik végletet Brazília és Kolumbia képviseli. Hiányuk nagyjából a GDP öt százaléka. Rezsimjük - vezetőjük - ugyanakkor népszerűtlen, elfogadottságuk csupán 20-30 százalékos. Magyarország a pillanatnyi deficit alapján jól áll, nagyjából azon a szinten, mint Kína, a kormány és vezetőjének egyesített elfogadottsági mutatója viszont alacsony (rosszabb a JPMAM-nél, mint amit a magyar közvélemény-kutatások mutatnak - a szerk.).

Hasonló a helyzet a kamatcsökkentéssel, a monetáris enyhítés alapvető eszközével. Brazília, ahol majdnem 9 százalék az éves infláció, és az elmúlt időszakban 2,75 százalékkal, 13,75 százalékra emelték az alapkamatot. Mexikóra, Dél-Afrikára és Malajziára hasonló sors vár. Mexikó, illetve Magyarország és Lengyelország esetén az elemzők szerint a kamatcsökkentés lényegében elérte mélypontját, s ezzel kimerítette gazdaságélénkítési lehetőségeit.

Eközben a túlsó végponton lévő Oroszország és Kína a szakértők szerint kamatmérséklési ciklusának elején tart. Oroszországban például 17 százalékról 11,5-re csökkent az alapkamat december óta, és a piac további négy százalékpontos mérséklést vár a következő 12 hónapban.

Számolnak a lopással

A JPMAM elemzői emlékeztetnek arra, hogy az orosz gazdaság recessziója miatt nem kell erős inflációtól tartani. Emellett szól az is, hogy a rubel tavalyi berogyása után idén már nem gyengült tovább, azért a bázishoz képest nem lesznek rosszabbak az adatok. Ugyanakkor nem várható nagy költségvetési lazítás, mert az orosz vezetés óvatos. Tudja, hogy az infrastruktúra fejlesztésére adott támogatások jelentős részét ellopják, ezért kár erre költeni a pénzt.

A kínai vezetés azonban - amennyiben hiszünk a helyi felméréseknek - igen népszerű, és amúgy is nyitottnak látszik a beavatkozásokra, hogy fenntartsa a gazdaság magas növekedési ütemét. A JPMAM szerint az, hogy igyekeznek pénzügyi eszközökkel megszabadítani a helyhatóságokat felhalmozott adósságuktól, gyakorlatilag máris költségvetési enyhítést jelent. Ezzel ugyanis felszabadítják az eddig adósságtörlesztésre fordított forrásaikat.

Pont fordítva

Még a JPMorgan elemzői is belátják, hogy gondolkodásuk logikájának ellenkezője is igaz lehet. A népszerűtlen vezetők is utat nyithatnak a költekezés előtt, hogy javítsák választási esélyeiket. Dilma Rousseff, aki a demokrácia 1986-os helyreállítása óta a legnépszerűtlenebb brazil kormány élén áll éppen ezt teheti.

Az összefoglaló elején említett Ashmore befektetési cég vezetője, Jan Dehn azonban ezzel sem ért egyet. Szerinte Rousseff - a politikusokra nem annyira jellemző módon - hosszabb távon gondolkodik. Attól tart, hogy ha nem tudja legyűrni az inflációt, akkor pártja, a Munkáspárt örökre elveszti népszerűségét. Soha többé nem indulhat eséllyel egy választáson. Nem fogja megkockáztatni, hogy az ő nevéhez fűződjön a párt "kihajítása a szemeteskukába".

Dehn az orosz monetáris politika további lazítására sem számít. Szerinte Elvira Nabiullina megérdemelné az év jegybankára címet azért, hogy a nyugati szankciók, az olajár szabadesése és ezzel a rubel gyengülése ellenére - amelyek amúgy is páros lábbal fékezték a gazdaságot - képes volt 17 százalékra emelni az alapkamatot. Az általa vezetett jegybank ezzel megelőzte a infláció teljes elszabadulását, amire a rubel elértéktelenedése jó esélyt adott. A pénzromlás üteme így is a 15 százalék körüli szintre ment fel 2015 elejére, az egy évvel korábbi 6,6 százalékról.