A magyar kormány Donald Trump amerikai elnökké választásán és az úgynevezett alternatív jobboldal (alt-right) washingtoni előretörésén felbuzdulva arra törekszik, hogy korlátozza a civil szervezetek befolyását - kezdi magyarországi beszámolóját a politico.eu hírportál. A budapesti parlament elé kerülő törvény várhatóan kötelezni fogja a civileket, hogy mutassák be mennyi pénzt kapnak külföldi forrásokból.

A magyar vezetés szerint a jogszabálynak az a célja, hogy megelőzze a magyar politika külföldi befolyásolását. A törvény bírálói szerint viszont ez a kormánypárt legújabb próbálkozása a szabadságjogok korlátozására. Nem ez az első sorban: az országot vezető politikai erő ellenőrzi például a média és a jogszolgáltatás túlnyomó részét - emlékeztet az internetes portál.

Kapcsolódó

Homlok egyenest ellenkező

A törvény példa nélküli támadás egy EU-tagállamban a kormányétól eltérő vélemények ellen - mondja Goran Buldioski, Soros György magyar származású üzletember Nyílt Társadalom Alapítványának európai vezetője. A tét az európai értékek - a demokrácia, a jog uralma, a gyülekezési szabadság - betartása.

Kovács Zoltán kormányszóvivő egészen másként látja - mintha ők ketten nem ugyanabban a világban élnének. Szerinte a civil szervezeteknek nincs demokratikus (választáson szerzett) legitimációjuk és sok közülük külföldi érdekeket képvisel. A szervezetek ugyan elszámolnak gazdálkodásukról, de Kovács szerint az ezzel kapcsolatos jelenlegi szabályok nem biztosítanak teljes átláthatóságot, a pénz igazi forrása gyakran rejtve marad.

Régi nóta

A cikk ezután idézi Orbán Viktor miniszterelnök korábbi megjegyzését, amely szerint nem elfogadható az olyan szervezetek működése, amelyek nem jelentik be, honnan van a pénzük és folyamatosan arra biztatják a bevándorlókat, hogy a magyar törvények megszegésével jussanak be az országba. Ezzel a főként Soros Györgyhöz kapcsolódó nemzetközi szerveztek átléptek egy határt.

Soros alapítványa a rendszerváltás előtt bábáskodott a kelet-közép-európai demokráciák megszületésénél. Az amerikai kormányok támogatták ezt a szerepét, majd az elmúlt évtizedekben folytatott emberi jogi tevékenységét. Donald Trump, az USA új elnöke, azonban befelé forduló politikát hirdetett, ami egyet jelent a kihátrálással a Soroséhoz hasonló szervezetek mögül.

Soros mint közellenség

Az alt-right mozgalom szócsövének tartott Breitbart sajtóorgánum - amelynek egyes korábbi vezetői jelenleg a Trump-féle Fehér Házban dolgoznak - régóta sorosozik. Azzal vádolja az üzletembert, hogy le akarja rombolni az európai határokat, tápot ad a migrációs válságnak és támogatja Trump ellenfeleit.

A Politico szerint a washingtoni stílusváltáson felbátorodva egész Kelet-Közép-Európában hadjárat indult a Soros támogatását is élvező civil szervezetek ellen. A hírportál Macedóniát említi, ahol Stop Operation Soros (SOS) néven indult mozgalom, a szintén amerikai, konzervatív lifezette.com azonban emellett felsorolja a lengyelországi és szlovákiai Soros-ellenes megszólalásokat, illetve mindkét portál megemlíti a romániai és az oroszországi fellépést a civil szervezetek ellen.

Tökéletes gumicsont

Soros a tökéleges ellenség: megtestesíti az arctalan globalizációt és a külföldi befolyást, így kiválóan illeszkedik a hisztériát keltő populisták politikájához - fejtegette a Politicónak nyilatkozva Zselyke Csaky, a Freedom House kutatóintézet vezető kutatója.

A civil szerveztek az új bevándorlók most, hogy a migrációs válság már jóval kevésbé látható, mint két éve. Ahogy közelednek a választások a kormánynak új célpontokat kell találnia. Új "másokat", akikből bűnbakokat csinálhat magasan tartva ezzel népszerűségét - utalt a politológus az egy év múlva esedékes magyarországi parlamenti választásokra.