A magát büszkén Európa fekete bárányának valló Orbán Viktor magyar miniszterelnök lendületben van. Legalábbis a politikai játékban - kezdi a magyar gazdaság kilátásait elemző (A populista varázslat hatása meglátszik Európa nagy Trump-rajongójának gazdaságán című) cikkét a Bloomberg.

Orbán úgy látja, hogy kemény bevándorlásellenes fellépését és az Európai Unióval szembeni kritikáit igazolta Donald Trump elnökké választása az USA-ban, illetve a Brexit győzelme a brit népszavazáson. Hazájában a kormánypárt megkérdőjelezhetetlen dominanciája alapján ő az abszolút esélyese a következő parlamenti választásoknak.

Más a gazdaság

Ha azonban a túllépünk a politikai propagandán, akkor mást láthatunk. A gazdasági kilátásokat beárnyékolják azok a vádak, amelyek szerint az országban az uram-bátyám viszonyok uralkodnak, illetve az állandó állami beavatkozás, ami aláássa a versenyképességet. Ezek a jelenségek lefékezik a gazdasági növekedést, és szembe fordítják a külföldi befektetőket Magyarországgal annak ellenére, hogy az államadósságot immáron az összes hitelminősítő a befektetésre ajánlott kategóriában tartja számon.

Magyarországot a növekedés és a növekedési kilátások fokozatos gyengülése jellemzi, aminek hátterében az országban kialakult rövid távú beavatkozásokkal operáló államkapitalizmus van - derül ki Evghenia Sleptsova, az Oxford Economics közgazdásza értékeléséből.

Orbán-sztori

Az 53 éves Orbán - az európai populisták mintaképe - visszautasítja a liberális demokráciát, lázad az EU elitje ellen és rátámadt a multikra. Mindennek ellenére vagy éppen ennek köszönhetően hazájában tántoríthatatlanul vezeti a népszerűségi listákat. Az idei év fejleményei (Trump és a Brexit győzelme) után azt mondhatjuk, hogy a megszokott politikai gondolkodással szembeni fellépése egyfajta esettanulmánynak tekinthető. Magyarország állapota ugyanakkor azt is megmutatja, mi történik, ha valaki megerősíti az állam részvételét a gazdaságban, akár közvetlen cég- és bankfelvásárlásokkal, akár a piaci szabályozás olyan átalakításával, amely kifejezetten hátrányos a multiknak.

Feltűnő változás

Magyarország az 1990-es években vonzotta a Kelet-Közép-Európába áramló tőkét, ám ma az állam egyre erősebb beavatkozása mellett Orbán szövetségesei a gazdaság domináns szereplői. Az ország stratégiai érdekeire hivatkozva a kormány kezébe vette a közszolgáltatásokat és egész iparágak szabályrendszerét írta újra a kéménysepréstől a dohányárusításig.

Orbán gyorsan leépítette a demokratikus súlyok és ellensúlyok rendszerét. A független intézményeket az ügyészségtől a jegybankig az emberi irányítják. A hozzá hű képviselők uralma alatt lévő parlament rutinszerű gyorsasággal hagyja jóvá a kormány javaslatait, a független média eltűnőben van.

Nem maradt hatás nélkül

Mindennek hatása van a beruházásokra (például januártól szeptemberig 14 százalékkal zuhantak) és a gazdasági növekedésre, ami hároméves mélyponton van - emlékeztet Anders Svendsen, a koppenhágai Nordea Bank vezető elemzője.

A Morgan Stanley szerint az ország gazdasági növekedési potenciálja 2030-ig évi átlag 1,7 százalék. Ez elmarad a Csehországra és Lengyelországra adott becslésüktől. A vállalatok vonakodnak Magyarországon befektetni, mert megbízhatatlannak tartják a kormányt - mondja Svendsen. Hiányzik az átláthatóság és a kiszámíthatóság.

A kormány persze mindezt tagadja. A nemzetközi versenyképességi listákat, amelyeken szörnyen szerepel az ország, szubjektívnek, néhány cégvezető véleményén alapuló összeállításoknak minősítik és azt állítják, hogy a kormány csak a stratégiai iparágakban akar nemzeti vállalatokat helyzetbe hozni az 1990-es évek korrupt privatizációja után.

Nem csak kívülről látszik

Ugyanakkor a bajok nem csupán kívülről látszanak. Még Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt egyik sajtótájékoztatóján, hogy a versenyképesség az uniós támogatások milliárdjainak beáramlása ellenére számottevően romlik.

Közvetetten a gondok meglétéről tanúskodnak azok a kormányintézkedések - például a vállalati nyereségadó kilenc százalékra csökkentése -, amelyekkel be akarják csalogatni a külföldi tőkét. Ez azonban kevés lehet - mondja Chikán Attila közgazdász, aki gazdasági miniszterként szolgált az első Orbán-kormányban.

Amíg a kormány egyre nagyobb darabokat szakít ki a magángazdaságból, amíg a döntések nem a piaci viszonyokon, hanem azon alapulnak, hogy ki, kinek az ismerőse, addig nem fog tartósan javulni a gazdasági környezet - fogalmazott a Bloombergnek nyilatkozva Chikán.