Az orosz vezetés erőteljes lobbizásba kezdett a Moszkva-ellenes szankciók fellazítása érdekében olyan európai kormányoknál, amelyek jelét adták annak, hogy nem teljesen értenek egyet az EU Oroszországgal kapcsolatos politikájával. A legerősebb nyomást Magyarországon, Cipruson és Olaszországban fejtik ki, azt remélve, hogy néhány országot rávehetnek a szankciók meghosszabbításának megvétózására.

Az EU és az USA a Viktor Janukovics volt ukrán elnök - immáron Oroszországban élő orosz állampolgár - ellen fogadta el a megtorló intézkedések első csomagját. Befagyasztották az elnök és 17 közeli munkatársa számláit a nyugati bankokban. Ezek a korlátozások 2015 márciusáig maradnak érvényben. A második - jövő áprilisban lejáró - pakkban a Krím félsziget orosz megszállásában érintett orosz tisztviselők amerikai és uniós beutazását tagadták meg, illetve szintén befagyasztották a számláikat.

Ezt suttogják Brüsszelben

A harmadik kör a malajziai utasszállító gép júliusi lelövése után lépett életbe. Szinte biztosra vehető, hogy Ukrajnában harcoló orosz szeparatisták okozták a katasztrófát Oroszországtól kapott fegyverekkel. Az EU és az USA válaszul korlátozta az orosz bankok és energiacégek külföldi tőkéhez jutását. Ezek a tilalmak 2015 júliusáig vannak érvényben.

Az EU-tagállamok egyhangú szavazással hosszabbíthatják meg a szankciók hatályát, ám akár egyetlen ország is megvétózhatja ezt. Erre játszik a Kreml: az Euobserver a meghosszabbítással kapcsolatos előzetes tárgyalásokon részt vevő tisztviselőktől szerezte azt az értesülést, hogy a ciprusi, a magyar és az olasz kormány megpuhításában bíznak a leginkább, de Berlinben is lobbiznak. Normál esetben nem lenne gond a tilalmak megújításával, ám most úgy tűnik, hogy több ország is átfogó vitát akar kezdeni erről márciusban - fogalmazott a neve elhallgatását kérő egyik informátor.

Galambok, varjúk és héják

Brüsszelben úgy látják, hogy Ciprus és Magyarország akarja elsősorban a tilalmak teljes körű felülvizsgálatát, Görögország, Olaszország és Szlovákia a részleges visszavonásuk mellett van. Csehország ingadozik, Franciaország és Németország pedig egyelőre nem foglalt állást az ügyben. A héják csoportjába a balti országok, Lengyelország, Nagy-Britannia és Svédország tartozik.

Az Egyesült Államok eközben gondosan hozzáigazította saját szankciórendszerét az EU-éhoz. Így érvelhet hatásosan az egységes fellépés mellett. Borítékolható, hogy ha az unió változtat a saját tilalomlistáján, az feszültséghez fog vezetni a transzatlanti szövetségi rendszerben. Az amerikaiak állítólag biztosak abban, hogy az orosz lobbizás az európai fővárosokban nem jár sikerrel.

Hallgat a külügy

Az Euobserver megkérdezte az említett három galamb ország külügyminisztériumát az ügyről. Ciprusról azt a választ kapták, hogy a nicosiai kormány elítéli más államok szuverenitásának megsértését, ám a nemzetközi közösség és Oroszország vitáját diplomáciai úton kell rendezni. A szankciópolitika eszköz, nem cél. Ciprus európai partnereivel együtt folyamatosan vizsgálja a helyzet alakulását Ukrajnában és keresi a konszenzusos döntési lehetőségeket.

A magyar kormány nem reagált az uniós internetes portál megkeresésére, így az saját tudása alapján próbálta előre jelezni Budapest várható magatartását. Eszerint Orbán Viktor miniszterelnök jó párszor szembe ment már az EU-val és az USA-val. Nemrégiben a Déli Áramlat gázvezeték ügyében ütközött az uniós politikával, nem beszélve a polgári szabadságjogok magyarországi csorbításával kapcsolatos vitáról. Emellett korábban kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók nem hatásosak.

A római kormány szerint egyelőre korai a korlátozások meghosszabbításáról beszélni, de Matteo Renzi olasz kormányfő az októberi uniós csúcson "partizánakcióba" kezdett annak érdekében, hogy vitát nyissanak a szankciók ügyéről. Egy uniós diplomata szerint fél órán át ecsetelte, hogy "konstruktívan" kellene viszonyulni az oroszokhoz, egy másik forrás szerint a váratlan beszéd meglehetősen rossz hatást keltett.

Tartós szankciók

Akárhogy is alakul az idén elfogadott korlátozások meghosszabbításának ügye, az EU és az USA szakértői ettől függetlenül dolgoznak a Krím és a Nyugat tartós viszonyának részletein. Az Európai Bizottság és az EU külügyi apparátusa azt javasolja, hogy meg kellene tiltani az uniós vállalatok minden kereskedelmi tevékenységét az Oroszországba beolvasztott félszigeten. Elsősorban a közlekedést és a többi infrastrukturális területet kellene blokád alá venni.

Uniós források szerint alakul a megállapodás, leszámítva, hogy egyes országok "kivételekkel" próbálják felpuhítani a tilalomlistát. A vita most a részletekről folyik, amelyekben szokás szerint megbújik az ördög. Ezért az eredeti terveknél egy héttel később, csak a karácsony előtti EU-csúcsra készülhet el a krími szankciórendszer tervezete.