Magyarország gazdasági helyzetének alakulása 2010 óta azt bizonyítja, hogy az Orbán Viktor vezette két kormány politikája nem hozott gazdasági sikert - írta a Gazeta Wyborcza című lapban megjelent jegyzetében Wiktor Wojciechowski, a Plus Bank elemzője.

A szakértő ezt követően szemügyre veszi a fontosabb magyar gazdasági mutatók alakulását, és bemutatja, hogyan hatott ezekre a kormány gazdaságpolitikája. A lengyel olvasó pontos képet kaphat az igencsak tájékozott Wojciechowski cikkéből (míg a magyarnak nem mond sok újat az elemzés).

Növekedés

A szerző kiemeli, hogy 2008-2015 között a magyar GDP reálnövekedése 3,2 százalék volt, ami a leglassúbb a visegrádi országok összehasonlításában. Ebben az időszakban a lengyel bruttó hazai termék 24 százalékkal, a szlovák 12 százalékkal, a cseh öt százalékkal bővült.

Igaz ugyan, hogy 2013-2015 között évi három százalékra gyorsult a magyar gazdaság növekedésének tempója, ám ezt az uniós támogatások beáramlása, az ebből finanszírozott beruházások okozták. Ezt igazolja, hogy 2016 első kilenc hónapjában 14 százalékkal zuhantak a beruházások.

Munkaerőpiac

A munkaerő-piaci helyzet ugyan javult az Orbán-kormányok időszaka alatt, ám ez részben a Bajnai-kormány járulékcsökkentésének és a kevéssé hatékony közfoglalkoztatásnak volt köszönhető.

Ha a közmunka - amelyben 2015-ben a dolgozók öt százaléka jutott csekély jövedelemhez - nem lett volna, akkor a hivatalos statisztikákban szereplőnél három százalékponttal kisebb lett volna foglalkoztatás aránya. (Az Orbán-kormányok ideje alatt 60 százalékról 69 százalékra emelkedett a 20-64 év közöttiek foglalkoztatási aránya, ami az utóbbi esetben csupán 65,6 százalék lett volna.)

Az elődök sikere

A lengyel szakértő szerint az Orbán-éra legnagyobb sikere, a költségvetési hiány csökkenése főként elődei érdeme. A politikus megtartotta elődei olyan fiskális reformjait, amelyeket ellenzékben még elutasított. Mindenekelőtt folytatta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését 62-ről 65 évre, nem hozta vissza a 13. havi fizetést a közszférában és a 13. havi nyugdíjat. Emellett bevezetett néhány saját megszorító intézkedést is, amelyek javították a költségvetés helyzetét. Például megtiltotta a korai nyugdíjba vonulást és megszüntette a leszázalékolás lehetőségét.

A teljes adóterhelés, amely azt mutatja, hogy az állam a munkaerő teljes költségének hány százalékát vonja el, a gyermekes családok esetén (az adókedvezményeknek köszönhetően) 44 százalékról 35 százalékra csökkent, ami dicséretes. Ugyanakkor még így is jóval magasabb, mint az OECD átlaga.

Miért nem hatásos?

Több további pozitív gazdaságpolitikai intézkedést is hoztak Orbán kormányai, ezért felmerül a kérdés: miért nem szárnyal a magyar gazdaság. A lengyel olvasónak újdonságként ható válasz szerint az a baj, hogy az ország iránti befektetői bizalmat gyengítő lépések rontják a hosszú távú növekedési kilátásokat.

A bankadó és a többségében külföldi tőkével működő ágazatokat terhelő többi szektorális különadó, az állami tulajdon növelése a gazdaságban, a szabályozási környezet változásainak kiszámíthatatlansága negatívan hatnak a növekedésre. Ezt tükrözi egyebek mellett, hogy 2008-2016 között, azaz jórészt az Orbán-érában, Magyarország a 38. helyről a 139.-re esett a World Economic Forum (WEF) versenyképességi listáján.

Átveszik a hibákat

Wojciechowski szerint a Lengyelországban 2015 októberében hatalomra került radikális jobboldali PiS-kormány átveszi a Fidesz-vezetés hibáit, miközben nem követi a pozitívumait. Hasonlóan Magyarországhoz korlátozta az emberek saját megtakarításaira alapuló magán-nyugdíjpénztári rendszert.

Növelte az állami részvételt a gazdaságban, főként a bankszektorban. Miközben Budapest elkezdte csökkenteni a bankadót, Varsó bevezette ezt a közterhet. Ezzel egyidejűleg saját intézkedéseivel rátett egy lapáttal az előbbiekre: növelte a családtámogatást és megkezdte a nyugdíjkorhatár csökkentését.

Az intézkedések hatása meglátszik a deficit alakulásán. Az Európai Bizottság szerint a költségvetési hiány 2017-ben a GDP három százaléka lesz, ami 2018-ra 3,1 százalékra nő. Eközben a magyaroknál ez a mutató stabilan két százalék körül jár.

Tanulságos lehetne

A lengyel közgazdász szerint országának vezetői tanulhatnának az Orbán hatalomátvételét követő időszak kellemetlen gazdasági jelenségeiből, a magánszektor megrendüléséből és abból, hogy a növekedés csak 2013-2015-ben ugrott meg az uniós források beáramlásának köszönhetően. E jeleket látva a lengyel kormánynak nem szabadna követnie az unortodox magyar gazdaságpolitika hibáit - véli Wiktor Wojciechowski.