Nem igazán tesz különbséget a brit konzervatív The Telegraph cikke a magyar jobboldal két pártja között. Az írás azzal a felütéssel indul, hogy a revansista nacionalisták különböző politikai irányzatai együtt a szavazatok 65 százalékát szerezték meg a hét végi magyarországi parlamenti választáson. A misztikus, zsidófaló Jobbik 20 százalékra emelte támogatottságát, így nem kérdéses, hogy hamarosan újra láthatjuk majd a magyar gárda gyűléseit és a nyilaskeresztes nosztalgiázást - teszik hozzá.

A notórius szabályszegő Fidesz láthatóan megtörhetetlen kormányzati hatalommal rendelkezik a Közép-Európa szívében lévő, közepes méretű EU-tagállamban. Letarolta a médiát, tisztogatást hajtott végre a jogszolgáltatásban és szájkosarat rakott az ellenzékre azzal, hogy lehetetlenné tette a fizetett tévéreklámokat. Emellett jelentősen korlátozta a nyilvános kampányolási lehetőségeket, viszont saját üzeneteivel elárasztotta az étert.

Mint Moszkva

És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Magyarország útlevelet adott félmillió határon túli magyarnak, akik rossz oldalra kerültek az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után. Ha jogilag nem is, politikailag ezzel elvitatta a határok érvényességét. Éppen úgy, ahogy a Krím esetében Oroszország tette ezt a múlt hónapban.

Azok számára, akik emlékeznek arra a reményre, amelyet Magyarország 20 évvel ezelőtt megszabadulása keltett a szovjet uralom alól, az illúziók elvesztését jelenti Orbán Viktor elsöprő többségű újraválasztása. A Fidesz vezére ugyanis vállalhatatlan négy évet hagyott maga után.

A konzervatív brit sajtóorgánum cikkírói szerint a bajok gyökere az uniós gazdasági integráció. Magyarországon ez először az olcsó tőke beáramláshoz vezetett, amit a költségvetés elszállása és a versenyképesség eróziója követett. Az indokolatlanul erős forint utat nyitott a devizahitelek elszaladása előtt - az így felfújódott adósságlufi azonban azonnal kipukkadt, amikor a magyar deviza leértékelődött. Erre válaszul jött a szokásos EU-IMF megszorító henger, a gazdaság többéves vergődése, amin csak rontottak az eurózóna adósság- és deflációs válságának tovagyűrűző hatásai.

Mások is

Magyarország nincs egyedül. A kvázi depresszió más áldozatokat is szedett a posztkommunista Európában. Egyikük Lettország, amelyet az eurózóna hívei a szokásos válságkezelés sikersztorijának tartanak. A helyzet azonban az, hogy a javuló körülmények ellenére a lett gazdaság még mindig mélyen 2007-es szintje alatt van. Nem csoda, hogy az ország lakosságának 27 százalékát adó oroszok kétharmada támogatta a Krím bekebelezését.

Összességében az eurózónához való közeledést szolgáló konvergenciapolitika az alacsony növekedés csapdájába zárta az exkommunista országokat. (Kivétel Lengyelország.) Enélkül sokkal messzebb tarthatnának annál, ahol vannak.

Mennyire nácik?

Az elemzők diszkréten szélsőjobboldalinak minősítenek minden euroszkeptikus pártot vagy a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező mozgalmat, amelyet nem kedvelnek. A brit Ukip azonban alapvetően szabadpiacpárti, az atlanti együttműködés mellett síkra szálló párt, amely mélyen gyökerezik a brit demokráciában. Ezzel szemben a hasonló jelzőket kapó Jobbik gyakorlatilag egy fasisztoid politikai erő. A kettőnek semmi köze sincs egymáshoz. De a brit függetlenségi pártnak ugyanígy nincs köze a Fideszhez sem. Magyarország - akárcsak négy-öt további EU-tagállam - az 1930-as évek társadalmi modellje felé tart.

Lehet vitatkozni a definíciókon, de a Telegraph szerzői szerint a magyar politikai rendszer már nem teljes demokrácia. Az EU asztalt borított, amikor a szélsőjobboldali Szabadságpárt bekerült az osztrák kormányba, meg sem várva, hogy bármit tegyen. Most azonban, egy olyan esetben, amely teszteli befolyását, az Európai Bizottság majdnem teljesen hallgat.

Húzzunk el kell innen!

A kérdés ezek után a britek számára az, hogy tagjai kívánnak-e lenni annak EU-s klubnak, amelyben autoritárius rezsimek is vannak? Ne feledjük, hogy az európai szerződések alapján bármelyik magyar bíró letartóztatási parancsot adhat ki olyan brit - vagy német vagy francia - állampolgárokkal szemben, akik saját országukban tartózkodnak. Ehhez nincs szükség arra, hogy első látásra elfogadható, de cáfolható bizonyítékkal (prima facie) álljon elő vagy benyújtsa a bizonyítékait.

Magyarország egyre inkább a legfőbb okává válik annak, hogy Nagy-Britannia kilépjen az Európai Unióból - céloznak arra, hogy a konzervatív párt újraválasztása esetére (néhány év múlva) népszavazást ígért a brit EU-tagsáról.