A magyar emberek vasárnap újraválasztották Orbán Viktor miniszterelnököt és nacionalista jobboldali pártját, a Fideszt újabb négy évre. Bár a győztes a szavazatoknak csak 44 százalékát szerezte meg, a parlamenti helyek 66-67 százalékára számíthat. Az ellenzéki koalíció a szavazatok 26 százalékával a helyek 19 százalékát, a harmadik Jobbik a választáson elért 20 százalékkal a parlamenti patkó 10 százalékát kapja.

A kétharmad megtartásától függetlenül világos: Orbán 700 ezerrel, nyolc százalékkal kevesebb szavazatot kapott, mint 2010-ben. Hiába erodálódik azonban támogatottsága, ennek ellenére kezében tartja a magyar politikai és gazdasági élet minden részletét - kezdi a hét végi szavazás tanulságainak összegzését az amerikai konzervatív The Washington Postban megjelent cikkében Charles Gati ismert amerikai Magyarország-szakértő.

Oroszország, Kína, Azerbajdzsán

Orbán az elmúlt négy évben a valaha ígéretes magyar demokráciát egyszemélyi vezetés alatt álló, félautoritárius politikai rendszerré formálta. Elindította a keleti nyitás politikáját, amelyben jó viszonyra törekszik olyan országokkal, mint Oroszország, Kína és Azerbajdzsán. Eközben azt állítja, hogy Brüsszel és Washington összeesküvéseket sző hazája ellen - igaz, bent tartja országát a NATO-ban és az EU-ban. Nem támogatja viszont az Oroszországgal szemben elfogadott nyugati szankciókat.

Hiába nem bíznak azonban Orbánban a nyugati világban, a magyarok, különösen a nagyobb városokon kívül élők, csodálják őt. Egyik titka nacionalista retorikája: érti, hogyan kell megérinteni a vidékiek beképzelt megaláztatását, hogyan lehet rájátszani az őket állítólag lenéző nyugatiakkal szembeni ellenérzésükre. Bár a magyar infrastruktúra uniós forrásokból épül, a kormányfő hevesen kampányol az EU "gyarmatosító" mentalitása ellen.

Elfelejtették

A szavazók láthatóan nem emlékeznek Orbán múltjára, vagy ha igen, nem törődnek vele. Jelenleg jobboldali konzervatív, de volt a Liberális Internacionálé elnökhelyettese. Korábban antikommunista és oroszellenes volt, ám nemrégiben összebarátkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Az európai integráció pártfogójából a nemzeti szuverenitás szentségének védelmezőjévé vált. Valaha a szabadpiac híve volt, hatalomra kerülve azonban államosította a magán-nyugdíjpénztárak vagyonát és a nyugati bankok ellen fordult. Ateistából a nemzet csontozatát jelentő egyház pártfogójává vált. Napóleon óta nem volt olyan európai vezető, aki ennyiszer változtatta volna a helyét.

Gáti ezek után végigveszi a kampány eseményeit. Orbán nem állt elő saját programmal, megtagadta a vitát fő kihívójával, Mesterházy Attilával. A nagy kereskedelmi tévék csak ingyen közölhettek volna politikai reklámokat, amit visszautasítottak. Ugyanakkor a Fideszt támogató adók nyomták a kormánypropagandát, mondván, az nem politikai reklám. Az ATV-t megbüntették egy kampányrendszervény vágatlan közvetítése miatt.

Senki sem tudja

Ilyen körülmények között nem lehet tudni, hogy egy fair kampány milyen eredményt hozott volna. Az a nyugati vélekedés azonban, amely szerint a szavazók csak az életszínvonalukra figyelnek döntésük során, nem volt igaz ezen a választáson. Orbán úgynevezett szabadságharca a Nyugat összeesküvései ellen felülírta a gazdaság gondjait és félremenedzselését. A magyar gazdaság, amely korábban vezető szerepet játszott a régióban, mára lemaradt Csehország, Szlovákia és Lengyelország mögött.

Csak az exportszektor bővült az elmúlt négy évben, köszönhetően a kormány által mesterségesen leszorított béreknek. A forint 15 százalékkal gyengült 2010 óta, a magyar tőzsde volt a második legrosszabbul teljesítő börze az elmúlt négy évben az orosz tőzsde után. Értékének 40 százalékát vesztette el.

Elfelejtették

A többség fittyet hányt arra a magyar mondásra, miszerint a nemzeti himnuszt sem lehet üres gyomorral énekelni. Nem sok vagy semmi figyelmet nem fordítottak arra, hogy a népesség harmada szegénységben él, a gyerekek nagyjából 30 százaléka éhesen megy aludni és félmillió magyar elhagyta hazáját, hogy külföldön vendégmunkásként próbáljon szerencsét.

A következő öt évben Orbán igyekszik majd konszolidálni hatalmát, kiiktatni a befolyásával szembeni lehetséges kihívásokat és kihívókat. Mivel a nyugati hatalmak más komoly problémáikkal vannak elfoglalva, vonakodva bár, de tolerálják a személyét. Nem fogják feléleszteni vagy pláne elmélyíteni a második világháborút követő európai integrációs törekvést, ami prosperitást, békét és demokráciát hozott a kontinensre.

Ha azonban nem fordítanak figyelmet a magyarországi, görögországi, törökországi és más perifériás országokban megfigyelhető Nyugat-ellenes tendenciákra - amelyek hamarosan elérheti Lengyelországot is -, akkor Nyugat-Európa és az Egyesült Államok kényelmetlen helyzetben találhatja magát. Elszigetelődhetnek szövetségeseiktől egy velük szemben egyre ellenségesebb világban - írta Gati.