Tizenöt perc jutott a magyar vétónak az uniós csúcson, aztán továbbléptek

Csütörtökön videokonferencián egyeztettek egymással az Európai Unió 27 tagországának vezetői. Bár az elmúlt napok alapján előre azt lehetett várni, hogy Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökök lesznek a főszereplők, mert a hét elején elfogadott jogállamisági mechanizmushoz kötött új uniós hétéves költségvetés és a járvány okozta válság kezelésére megálmodott helyreállítási alapra is vétót lengettek be. A két tagállam - amely ellen már folyik egy, a demokratikus értékek megsértése miatt indított hetes cikk szerinti eljárás - azzal érvel, hogy az új rendszer súlyosan sértené az egyes országok szuverenitását.

A hét közben erről is ment az üzengetés az EU-s vezetők között: legutoljára Ludovic Orban román kormányfő jelezte, hogy a két renitensnek nem szabad akasztania a folyamatokat, míg Janez Jansa szlovén miniszterelnök a két kritikus mellé sorakozott fel (amivel saját hazájában haragította magára koalíciós partnereit és az ellenzéket.) De megszólalt a soros uniós elnökséget ellátó német kormány is, valamint Mark Rutte holland miniszterelnök is, aki már azt is felvetette, hogy az EU jól elműködne a lengyelek és a magyarok nélkül is, de mindenesetre a magyar vezetést élesen bírálta a lépései miatt.

Azonban a találkozó eredeti témái között a jogállamisági vita és vétó nem szerepelt, helyette az volt a tervezett program, hogy a tagállamok egyeztessenek a járvány alatti egészségügyi együttműködésről, valamint átbeszéljenek egy közös oltási programot is, amelynek az lenne a lényege, hogy a gazdag és a szegényebb országok közötti különbségeket feloldják és mindenhova jusson időben és kellő mennyiségű vakcina, majd amikor az elkészül. Charles Michel, az EiT elnöke, valamint Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke eszerint is vezették a találkozót így

Az esemény után megtartott sajtótájékoztatón interneten keresztül a Deutsche Welle és a France24 újságírói is próbálták kideríteni, hogy mi a helyzet a költségvetéssel, de Michel és von der Leyen röviden jelezte, hogy a három tagállamnak aggályai vannak, majd december elején egyeztetnek a témáról.

"Van kompromisszumos javaslat is az asztalon. A lényeg, hogy minél gyorsabban megállapodjuk, mert az európai emberek, kisvállalkozók és vállalatok is számítanak a segítségre, meg kell nekik mutatnak, hogy akarunk és tudunk is cselekedni értük" - mondta Michel a pénzügyi programok kapcsán.

Egy másik kérdésre is csak annyit mondott Michel, hogy "több opció az asztalon van, de most nem ezek megtárgyalásának van itt az ideje, hanem hogy eldöntsük, miként hajtsuk végre az Európai Parlamenttel közösen meghozott döntéseket."

Tőle átvéve a szót von der Leyen is arról beszélt, hogy "ez egy egyezkedési folyamat, ahol próbálnak megállapodásra jutni és beépíteni a javaslatokat a már meglévő keretekbe." Majd hangsúlyozta, hogy decemberben kell a pénzügyi kérdésekről dönteni.

Szlovénia a partvonalról beszél

A sajtótájékoztatón kétértelműen beszéltek Szlovénia szerepéről, de várhatóan Jansa nem áll majd a két V4-es ország mellé (Csehország és Szlovákia hamar behúzott a többi ország mellé és támogatja jelenleg a jogállami mechanizmust). Otthon a feszült helyzetben az uniós csúccsal egy időben megjelent levelével próbált enyhíteni:

"A valóság mindig győz, Szlovénia nem Magyarország és soha nem is lesz az, de ellenzem Lengyelország és Magyarország démonizálását, mert ez nem hasznos, és rövidlátó gondolkodás. Most meg kell egyeznünk egy kompromisszumról, mert erőforrásokra van szükségünk" - írta levelében a Delo.si szerint. Megvédte a két ország jogállamiságát, például arra hivatkozott, hogy úgy látja, kifejezetten kiegyensúlyozott a média ezeken a helyeken. De arról továbbra sem írt, hogy vétózna, a kompromisszum sürgetése pedig inkább azt jelzi, hogy nem akar beállni gátnak.