Orbán Viktor, aki 1989-ben, a rendszerválság idején a demokrácia bajnoka volt és diákvezérként lázította az embereket (felszólítva az oroszokat, hogy menjenek haza), három évtizeddel később olyan autoritárius rezsim élén áll, amellyel kapcsolatban felvethető a kérdés: demokrácia-e még vagy már nem? - kezdődik egy, a Bloombergen megjelent elemző cikk. A három szerző, akik közül csak az egyik magyar, az találgatják, mit kezdhet az EU azzal, hogy Magyarország miniszterelnöke a válságkezelésre hivatkozva konkrét időkorlát nélküli felhatalmazást szerzett a rendeleti kormányzásra.

A szerzők szerint az EU végül le fogja gyűrni a koronavírus-járványt, ám úgy tűnik, keveset tud tenni azért, hogy megállítsa a lázas nacionalizmus terjedését, amely Magyarországon, Lengyelországban, Olaszországban és máshol is felütötte a fejét. A rossz politikai közérzet, ami ezzel jár jóval tovább gyengítheti az európai országokat, mint a Kínából indult pandémia. A magyar kormányfő jó pillanatot választott hatalma kiterjesztésére: az EU éppen hogy csak túl van a január 31-ei brexit okozta sokkon, az uniós vezetők láthatóan nem akarnak még egy politikai vihart azzal, hogy rárontanak a magyar rezsimre.

Nem voltak meglepve

A Bloomberg cikkíróinak két EU-s forrás elárulta, hogy az unió diplomáciai köreiben nem okozott meglepetést Orbán Viktor lépése, mármint az, hogy a járványt és a vele járó válságot hatalma kiterjesztésére használta fel. Ugyanakkor senki nem akarja forszírozni, hogy ezzel szemben kenyértörésig menő politikai csatát kezdjenek. A magyarázat az a közismert helyzet, hogy Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztéséhez, ami az igazán kemény szankció lenne, egyhangú szavazásra lenne szükség az Európai Tanácsban, ám a lengyel kormányfő minden bizonnyal megvétózná ezt. Mint ahogy vélhetően a magyar miniszterelnök is ezt tenné, ha Lengyelország ellen akarnák életbe léptetni ezt a végső szankciót.

A kontinens legbefolyásosabb vezetőjénél, Angela Merkel német kancellárnál nincs az elsők között a "magyar kérdés", mert az egészségügyi és gazdasági válság kezelésével van elfoglalva - tudták meg a Bloomberg cikkírói a kancellárhoz közelálló berlini forrásból. Az uniós tagállamok legfőbb gondja, hogyan oldják fel ellentéteiket az eurózóna déli tagállamait, elsősorban Olaszországot különösen keményen sújtó válság költségeinek finanszírozásával kapcsolatban. (Milyen mélyen nyúljanak a zsebükbe a gazdagabb északi euró-tagállamok a déliek bajainak enyhítésére a szolidaritás jegyében.)

A Fidesz kizárását az Európai Néppártból ugyan sok tagpárt újra hangosan követeli, ám a legbefolyásosabb résztvevő, a német CDU nem mutat hajlandóságot arra, hogy beszálljon ebbe a kórusba. Annegret Kramp-Karrenbauer, a párt elnöke nem írta alá azt a levelet, amelyben megfeddnék Orbán Viktort.

Tudja, hogy megteheti

Orbán azért teszi azt, amit tesz, mert tudja, hogy megúszhatja következmények nélkül - véli Mujtapa Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég Európával foglalkozó divíziójának igazgatója. Az EU nem teljesen érti, hogy kivel áll szemben, ez magyarázza, miért nem keresnek igazán eszközöket arra, hogy megfékezzék. A Bloomberg cikkírói szerint Orbán Viktor azért vált az európai nacionalisták példaképévé, mert sikerült legitimálnia "illiberális demokráciáját" a hazai és a nemzetközi politikai porondon is.

Európai uniós tisztviselők a Bloomberg cikke szerint azt állítják, hogy figyelik, milyen konkrét lépéseket tesz a magyar miniszterelnök teljhatalma birtokában. Ugyanakkor nem világos, hogy milyen szabályokat szegett meg, ha egyáltalán bármit megszegett a legutóbbi húzásával. A vírus elpusztítása nem jelenti azt, hogy a demokráciát is el kellene pusztítani - mondta Vera Jourova, az Európai Bizottság elnökhelyettese, hozzátéve, hogy amint sikerül immunitást szerezni a vírus ellen, az EU-nak meg kell erősítenie kollektív immunitását az abszolút hatalom vírusa ellen is.

Az egyik lehetőség, hogy a magyarországi rezsim viselt dolgainak pénzügyi következményei lesznek az unió új hétéves költségvetésének felosztásakor. Erről beszélt Heiko Maas német külügyminiszter is az EU-s külügyminiszterek április 3-ai videokonferenciáján. A német kormány úgy látja, hogy a tagállamok túlnyomó többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes EU-s kormányok a polgári jogok korlátozására használják fel a válságot.