A populizmus előretörése Európában még nem érte el tetőpontját, a jobboldali lengyel és a magyar kormány továbbra is jó erőben van és a kormányzás közelébe juthat például Olaszországban a baloldali Öt Csillag Mozgalom. Az antiliberális értékrend gyökeret verhet, normálissá válhat, ami kontinens egészén veszélyezteti a demokráciát - idézi a Politico a Tony Blair Institure for Global Change jelentését. Az intézet vezetője a volt brit munkáspárti miniszterelnök.

Mi a populizmus?

A kutatóközpont szerint a jobb- és baloldali populista pártok az egységes nép igazi akaratának képviselőjeként állítják be magukat, támadják hazájuk hagyományos elitjét, célpontjaik az etnikai, vallási vagy más kisebbségek, illetve a bevándorlók. A nemzetközi szervezetek, köztük az uniós intézmények gyengítésének vagy felszámolásának hívei, támogatják a protekcionizmust mint a gazdasági bizonytalanság és a munkanélküliség elleni csodaszert.

Az ezzel a leírással jellemezhető pártok száma 2000 óta közel duplájára, 33-ról 63-ra ugrott Európában, a választásokon elért szavazati arányuk majdnem háromszorosára, 8,5 százalékról 24,1 százalékra nőtt.

A populizmus ugyan főként a politikai jobboldalon hódít, ám jelentős a baloldali változata is, amely elsősorban Dél-Európában erős. Blair intézete ugyanakkor idesorolja Jeremy Corbyn hatalomra kerülését a brit Munkáspártban, amelyet korábban a volt miniszterelnök a mérsékelt balról középre húzott. Corbyn a radikális bal felé mozdította el a pártot.

Ne túlozzunk!

Nagy a kísértés, hogy az elmúlt egy évben lezajlott holland, francia, német választások alapján úgy véljük: az inga, amely 2016-ban a brexit mellett döntő népszavazással és Donald Trump amerikai elnökké választásával a populizmus felé mozdult, 2017-ben visszalendült. A Blair-intézet azonban úgy látja: hibázik, aki enged ennek.

A 2018-ban és 2019-ben esedékes szavazásokon a populizmus újabb sikereket érhet el. Olaszországban az Öt Csillag Mozgalom, Belgiumban a Vlaams Belang párt törhet előre. Eközben a lengyel és magyar kormánnyal szembeni európai uniós fellépés ellenére e két ország kormánypártja rendkívül népszerű - Magyarországon 2018 tavaszán, Lengyelországban 2019 őszén lesznek parlamenti választások.

A történet következő fejezetében más országok is követhetik Ausztria példáját, ahol a populista irányzathoz tartozó Szabadságpárt belépett a kormánykoalícióba. A populisták ezzel nagy lépést tettek afelé, hogy politikai irányzatuk normális, elfogadott jelenséggé váljon az EU-ban.

Rossz példák

A magyarországi és lengyelországi rendszereket - amelyeket az előbbi esetén Orbán Viktor miniszterelnök, az utóbbi esetén az országot ténylegesen irányító Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke fémjelez - rossz példaként említi a jelentés. A sötét jövő forgatókönyvei közé tartozik, hogy a hatalomra kerülő populista pártok a magyar és lengyel mintát követő változtatásokat hajtanak végre.

Gyengítik a demokratikus normákat, aláássák a politikai intézmények függetlenségét és megfélemlítik vagy meggyengítik politikai ellenfeleiket. Az első jele lehet ennek, hogy a nyugat- és észak-európai populista pártok elkezdték utánozni kelet-európai "testvérpártjaik" autokratikus szövegeit. Ostorozzák a médiát a "fake news" miatt, lehazugozzák a nekik nem tetsző sajtóorgánumokat. Az elmúlt évben gyakoribbá váltak a támadások a parlamenti döntéshozatali procedúrák és a hatalmi ágak megosztása ellen is.

Yascha Mounk, a Blair-intézet ügyvezető igazgatója - összhangban a Financial Times és a Guardian elemzőivel - úgy véli, hogy a populista hullám egyre nagyobbra nőhet a következő években, ha a mérsékelt, liberális politikai erők nem lépnek fel hatásosan azok ellen a társadalmi feszültségek ellen, amelyekből fakadnak.

Lengyel-magyar tengely

Európában immáron számolni kell az antiliberális lengyel-magyar tengellyel - írja az emerging-europe.com-on megjelent cikkében Bogdan Góralczyk varsói politológus professzor, volt diplomata. Gazdaságilag ugyan nem erős párosról van szó, ám a két ország vezetése azon van, hogy önálló, az uniós alapértékektől eltérő értékrendű országcsoportot hozzon létre az EU-n belül. Ezeknek az országoknak - különösen Magyarország esetén - az igazodásuk is elmozdulna Európa felől Oroszország és Kína felé. A Budapesten és Varsóban immáron nem liberális a közhangulat és Nyugat-Európán múlik, hová fejlődik ez az elkülönülés. Igazi kihívást intéz-e Európa keleti felének nem liberális elmozdulása a liberális nyugati féllel szemben? Tetszik, nem tetszik ez 2017 és 2018 fordulóján nyitott kérdés - figyelmeztet Góralczyk.

A nyitókép forrása: Shutterstock.