A társadalom egyre erősebben bízik Lengyelország, Magyarország és Törökország illiberális kormányában annak ellenére, hogy a demokrácia minősége romlik vagy nem javul ezekben az országokban - emeli ki a Financial Times a német Bertelsmann Alapítvány friss jelentéséből, amely az OECD-hez és az EU-hoz tartozó államok demokratikus rendszereinek minőségét vizsgálta. Legutóbb 2014-ben készítettek hasonló tanulmányt, a mostani vizsgálat eredményeit összevetették az akkoriakkal.

A 41 ipari társadalmat átfogó felmérés összesített eredménye nem igazán kedvező: négy év alatt 26 országban gyengült a demokrácia és csupán 14-ben javult a helyzet a Bertelsmann szakértőinek megítélése szerint. A demokrácia minősége alapján összeállított lista első öt helyen nem történt érdemi változás: a skandináv országok tartják vezető helyüket, a nagyobb hatalmak közül csak Németországnak sikerült bekerülnie az első ötbe. A kelet-közép-európai régióból a balti államok szerepelnek a legjobban az első tíz utolsó helyein. A visegrádi négyek közül a csehek állnak a legjobban, a 20. helyen.

Kapcsolódó

Lengyel dráma

A legdrámaibb változást Lengyelország esetén mérték a német alapítvány kutatói. Ebben az országban kormányváltás volt 2014 óta: a mérsékelt jobboldali Polgári Platform helyett a radikális nacionalista Jog és Igazságosság került hatalomra 2015 őszén. A demokrácialistán ennek nyomán 29 helyet rontott az ország, a jelentés szerzői szerint azért, mert az új kormány szembetűnően rombolja a demokratikus standardokat, gyengíti a jog uralmát.

Mindez azonban éles ellentétben van a Bertelsmann Alapítván idén márciusban publikált UN World Happiness Report tanulmányának eredményével, amely szerint 2017-ben a lengyelek 50 százaléka bízott a varsói vezetésben szemben a 2007-ben mért 19 százalékkal.

Hasonló a helyez a friss lista sereghajtójával, Törökországgal, amelyben az alapítvány elemzői szerint Recep Tayyip Erdogan elnök kormányának beavatkozásaival szisztematikusan rombolták a demokratikus és alkotmányos rendszert. A 2017-es felmérésben megkérdezettek 59 százaléka azt mondta, hogy bízik a kormányban.

A magyar kormány sikere

Magyarországról azt írja a Bertelsmann jelentése, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt jelentősen erodálódott a jog uralma, ám ez nem rontotta az emberek véleményét a kormányról, sőt éppen ellenkezőleg: azt látjuk, amit a lengyeleknél és a törököknél. Míg az ország vezetését 2007-ben (a második Gyurcsány-kormány idején) a lakosság 25 százaléka ítélte meg pozitívan, 2017-re (a harmadik Orbán-kormány idejére) 38 százalékra ment fel ez a mutató.

A Bertelsmann jelentése megállapítja, hogy bár ebben a három országban a többség eltűri, belenyugszik vagy elfogadja a demokrácia rombolását, jelentős azok száma is, akik ellenzik ezt. Ez mély szociális-ideológiai megosztottságként jelentkezik Lengyelországban, Magyarországon és Törökországban.

Lesújtó vélemény

A jelentés megállapítja, hogy összességében ez a polarizáció megnehezíti a hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi reformok végrehajtását. Kiemelnek két dolgot: az egyik Donald Trump amerikai elnök kormányának tevékenysége, amely szerintük mind a kormányzás, mind a demokrácia színvonalát jelentősen rontotta az Egyesült Államokban. Az USA a négy évvel ezelőttihez képest kilenc helyet rontva a 18. a demokrácia minősége alapján összeállított listán.

A másik megjegyzéssel az említett káros lengyelországi, magyarországi és törökországi tendenciákat magyarázzák. E szerint ezekben az országokban a társadalom jelentős részének tudatában nem eléggé rögzültek az alapvető demokratikus értékek.

Rangsor a demokrácia minősége szerint
Helyezés/ország (2018)Változás (2014-hez képest)
1. Svédország0
2. Finnország0
3. Norvégia0
4. Dánia0
5. Németország+1
(...)
20. Csehország-2
(...)
27. Szlovákia-2
(...)
37. Lengyelország-29
38. Románia+1
39. Mexikó-5
40. Magyarország0
41. Törökország0
Forrás: Bertelsmann Stiftung

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Zsuzsanna.