A európai parlamenti választások befolyásolásának elkerülése érdekében az exit pollok (a holland eredményeket kivéve) és a május 23-a óta zajló szavazás korábbi eredményei 26-án estig hétpecsétes titoknak számítanak. A média nem tehet közzé eredménybecsléseket, így magyar idő szerint éjjel 11 óra után minden egy csapásra derül ki. A BBC szerkesztői összegyűjtötték azokat a fontos részleteket, amelyeket érdemes külön figyelemmel kísérni az érdeklődők nyakába zúduló információzuhatagban.

A nagyágyúk

Kapcsolódó

Az Európai Parlament működését az intézmény megszületése óta a nagy mérsékelt jobboldali pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) és baloldali párja, a Szocialisták és Demokraták (S&D) uralták. Ketten együtt az elmúlt évtizedekben mindig 50 százalékot meghaladó mandátummal rendelkeztek. A szakértők nem várnak ezen a téren drasztikus változást most sem, ám az EP-választás egyik legfontosabb kérdése, hogy az EPP-S&D páros 50 százalékos szavazati arány alá csúszik-e. Ha csak egy kicsit is elmaradnak ettől, az történelmi változás lesz, amely azt mutatja, hogy nő a kisebb pártok és pártcsaládok súlya az európai politikában.

Szélsőjobb szövetség

Az európai radikális nacionalista jobboldali politikai erők hagyományosan nem találják a közös hangot, ám a mostani EP-választási kampányában nagyon törték magukat, hogy ezen változtassanak. Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga elnöke igyekszik összehozni egy erős EP-s szélsőjobboldali képviselőcsoportot, amely Népek és Nemzetek Európai Szövetsége néven tevékenykedne. Egy héttel a szavazás előtt 12 radikális jobboldali párt kampányolt együtt: Bulgáriától Finnországig számos EU-tagországból érkeztek, képviseltette magát a francia Nemzeti Gyűlés és a német Alternatíva Németországnak.

Hány nő jut be?

Az Európai Parlament képviselőinek csupán 15 százaléka volt nő 1974-ben, ami 2014-re 37 százalékra nőtt. Mivel a parlament várhatóan átszíneződik, nincs garancia arra, hogy az elmúlt évtizedek folyamatos növekedése folytatódni fog. A legkisebb csökkenés is az első visszaesés lenne az EP történetében. Ugyanilyen fontos kérdés, hogy sikerül-e majd javítani az európai vezető posztokon a nők arányát. Jelenleg egyedül az EU külügyi főmegbízottja, Federica Mogherini nő a legfelsőbb vezetőségben. Az Európai Bizottság elnöki posztjára jelölt hat politikus közül kettő nő, de nem tartoznak az esélyesek közé.

A felborult bili

Az osztrák mérsékelt-radikális jobboldali kormánykoalíció a nacionalista politikai erők modellje volt, amit a centrista pártoknak ajánlottak, mondván: Ausztriában működik a dolog, miért ne lehetne ez így máshol is. Néhány nappal az EP-választás előtt azonban szétszakadt a szövetség, mert nyilvánosságra került egy 2017-ben készült videó, amelyen a radikális jobboldali Szabadságpárt vezetője kormányzati megbízatásokat ígér egy üzleti körnek választási támogatásért cserébe. Sebastian Kurz kancellár bizalmi szavazás elé néz hétfőn a bécsi parlamentben, miután a koalíciós partner minden minisztere lemondott. Csak találgatják az elemzők, milyen hatással lesz a két kormánypárt EP-választási eredményére a botrány.

Macron

Emmanuel Macron erőteljes Európa-párti kampányt folytatott valójában már az európai parlamenti választások előtt is. Igyekszik Franciaországot az Európa-projekt motorjává tenni és visszaszorítani a választók erősödő euroszkeptikus hangulatát. Centrista pártja, az LREM először méreti meg magát EP-választáson, ám a közvélemény-kutatások szerint a kampányban fej fej mellett haladt a nagy ellenfél Marine Le Pen vezette Nemzeti Gyűléssel.

A legkisebb vereség igen kínos lenne az elnöknek, aki hónapok óta küszködik a kormánya intézkedéseivel szemben kibontakozott tiltakozó mozgalommal. Kérdés, hogy a LREM melyik pártcsaládba léphet be. Logikus lenne a liberális ALDE választása, de vannak nézeteltéréseik, ezért Macron pártja az ALDE-n kívüli pártokkal is keresi a kapcsolatot.

Feljönnek-e a zöldek?

A kisebb politikai erők igyekeznek elszipkázni szavazatokat a nagyobbaktól, a balközépen a zöldek a szociáldemokrata szimpatizánsokra vadászgatnak meglehetősen sikeresen. Abban bízhatnak, hogy a klímaváltozás megelőzésért kibontakozó európai mozgalmak az ő malmukra hajthatják a vizet. Az EP-választást megelőző szavazásokon szépen jöttek fel a zöldek, főként Németországban, ahol a párt jelentős erősödésre számított az európai szavazás előtt. A klímaváltozás a két legfontosabb politikai téma között szerepelt a dán, a svéd és a finn választóknál, kérdés, hogy ez a szavazataikon is meglátszik-e?

Mi lesz Orbán Viktor következő lépése?

Végül a BBC a külön figyelemre méltó kérdések közé sorolta, hogy mi lesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök következő politikai lépése. Pártja, a nacionalista Fidesz népszerű Magyarországon, de nem éppen az EU kedvence. A párt EPP-tagságát felfüggesztették, mivel a többi néppárti politikai erőnek elege lett a Fidesz EU-ellenes retorikájából és abból, hogy vezető EPP-s politikusok ellen (konkrétan Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság néppárti elnöke ellen) folytatott plakátkampányt.

Így a BBC szerkesztői szerint Magyarország miniszterelnöke az elé a választás elé került, hogy megpróbál-e küzdeni azért, hogy pártja az EPP tagja maradjon vagy ő és a Fidesz végképp elhagyják a Néppártot, és csatlakoznak az a nacionalista, bevándorlásellenes pártok szövetségéhez, ha létrejön. Ezzel Salvini pártcsaládja jelentős létszámú képviselőcsoporttal bővülne, ám hiába találkozott Orbánnal többször is szemtől szemben, a magyar vezető nem árulta el, mi lesz a következő lépése.