A magyar gazdaság az elmúlt években a bőkezűen osztott állami támogatásokon túl, leginkább azzal tudott nemzetközi nagyvállalatokat az országba csalogatni, hogy az Európai Unióban a legalacsonyabb társaságiadó-kulcsát vezette be 2017-ben. Az akkor 9 százalékra mérsékelt teher szinte adóparadicsommá tette Magyarországot például az Egyesült Államokkal összehasonlítva, ahol ez a céges eredményekre rakódó teher 21 százalék.

Azóta viszont a világ legnagyobb gazdaságainak egyre nagyobb problémát jelent, hogy a legnagyobb vállalatok agresszív adótervezéssel (sokszor egyenesen adóelkerüléssel) az alacsony adóterhű országokba vándoroltatták nyereségüket. Az elmaradó állami bevételekről leginkább a nagy techvállalatok - mint a Google és a Facebook - kapcsán esik szó, de az amerikai kormány számára termelőcégek esetében is csökkennek a költségvetésbe áramló tételek. A Joe Biden vezette kormány - amely eleve jelentős költekezésre készül, hogy a járvány okozta válság után tartós növekedési pályára állítsa az Egyesült Államok gazdaságát - egy komoly adóreformmal állt elő otthon és külföldön is. Utóbbi lényege, hogy a világ fejlett gazdaságaiban egységesen, 15 százalékos kulcsot vezessenek be a társasági adóra.

Kapcsolódó

Az ambiciózus terv mögé pénteken várhatóan felsorakozik a nyugati világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G7 csoport is: a pénzügyminiszterek többsége előzetesen támogatását jelezte a vállalati nyereségekre kivetett globális minimumadó bevezetést illetően. Ez egy korai győzelmet jelent a most kezdődő, fárasztó diplomáciai vitákban és harcokban - írja a Washington Post. De akár már júliusra megszülethet a megállapodás az adóterv formájáról - tette hozzá a Reuters.

A vállalati lobbisták ellenállásán kívül további akadályok is felmerülnek. Többek között az alacsony adókulcsú országok, mint Írország és Magyarország ellenvetései, de borítékolható az is, hogy Kína és Oroszország sem fogadja majd el az adóegységesítést. Több mint három évtizednyi gyáráthelyezési gyakorlat után bármilyen globális minimumadó is csak minimálisan alakíthatja át a globális termelés és beruházás térképét - vélik a szakértők. "Alapvetően mindannyiunk célja az, hogy a multinacionális vállalatok tisztességes adót fizessenek" - mondta amerikai Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes egy interjúban. "Bármi, amit a szakadék megszüntetése érdekében tehetünk, az az amerikai gazdaság és az üzleti élet javát fogja szolgálni" - tette hozzá.

Magyarország kerékkötő lehet

Ahogyan azt már jeleztük: Magyarország éppenséggel ellenérdekelt az ügyven; a budapesti kormány államtitkárai és tisztviselői sorra bírálják az amerikai javaslatot. Felszólalt már ellene Tállai András pénzügyminiszter-helyettes, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. Azzal érveltek, hogy Magyarország szuverén ország, mely így nem fogadja el, hogy kívülről szabják meg, miylen szintre emelkedjen az adó.

Az biztos, hogy ha a G7-ek beleállnak a bideni javaslatba, akkor a kritikusok mozgástere szűkülni fog. Az is boritékolható, hogy az Egyesült Államok sem vetette be még minden aduját: az eltérő belföldi és globális politikai agendák miatt a Biden-adminisztráció végül arra is kérheti a Kongresszust, hogy változtassa meg az amerikai adótörvényt, mielőtt más nemzetek cselekednének. De kihasználhatják akár azt az elméleti lehetőséget is, hogy ha egy cég nem fizeti meg a 15 százalékos minimumot, akkor az anyaországában terhelik rá a különbözetet. Mivel a legnagyobb tőzsdék a nagy gazdaságokban működnek, a cégeknek pedig ez a legfontosabb tőkebevonási területe, akár az itteni büntetésekkel is zsarolhatók lesznek. Kérdés persze, hogy a tervezett októberi határidőig mennyire mérgesedik el a harc az adószintekért.

Magyarországnak viszont marad egy menekülőútja: az Egyesült Királyság, amely a pénteki G7-es pénzügyminiszteri ülésnek és a júniusi vezetői csúcstalálkozónak ad otthont. A britek ragaszkodnak ahhoz, hogy a digitális és a minimumadó kérdését egyetlen alku keretében oldják meg. Az EU megállapodásának biztosítása eközben a 27 tagállam egyhangú támogatását igényli. A nemzetközi tárgyalásokra pedig akkor kerül sor, amikor az Egyesült Államok hazai adótörvényeinek átdolgozása elkészül.

Vagyis bár lehet, hogy az adóterv elkészül júliusra, a bevezetésére még akár sokáig is várni lehet majd. Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány pedig élhet az elmúlt időszakban kedvencévé vált fegyverével: az EU-ban vétózhatja meg a 15 százalékos adókulcsot. Az más kérdés, hogy a legnagyobb uniós gazdaságok - Franciaország és Németország - menniyre hagyják majd ezt akkor, amikor pénzre van szükségük. És ezen a ponton már a Magyarországon működő német, amerikai és egyéb tulajdonú vállalatok is bekerülnek a présbe... 

Óriási kiadások, könnyű pénz

Vitor Gaspar, a Nemzetközi Valutaalap fiskális ügyekért felelős igazgatója szerint a kormányok világszerte mintegy 16 billió dollárt költöttek az elmúlt évben az új koronavírus elleni küzdelemre. Mindezek az egészségügyi és gazdaságtámogatási számlák az átlagos országok államadósságát idén a bruttó hazai termék 99 százalékára emelték, szemben a 2019-es 83,7 százalékkal. Vagyis a kormányok szomjaznak a bevételekre. A társasági adók beszedésének megváltoztatása a közzétett becslések szerint évente 100 és 600 milliárd dollár közötti összeget hozna globálisan.

"Az előnyök óriásiak. Amint ez megvan, megáll a versenyfutás, amely a feltörekvő piacokat és a fejlődő országokat megfosztja a bevételektől" - mondta nemrég Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója. "Erős bizakodással tölt el, hogy ez meg fog valósulni, és mindannyian fellélegezhetünk, amikor ez megtörténik" - jelezte, hogy a szervezet támogatja az adóreform világméretű változatát.

Az elnök pénteken közzétett költségvetési javaslata szerint a Biden-kormányzat más nemzetek fellépése nélkül is több mint 533 milliárd dollárt remél a következő évtizedben az amerikai vállalatoknak a vagyon és jövedelmek külföldre való áthelyezésére irányuló ösztönzők csökkentésével.

A vállalati vezetők ellenzik Biden terveit. Még akkor is, amikor a globális minimumadóra vonatkozó javaslat a G7-ek körében egyre nagyobb teret nyer, az üzleti vezetők szerint az európai és az amerikai adótörvénykönyvek struktúrája közötti különbségek - például az, hogy mely költségek vonhatók le az adóköteles jövedelemből - megnehezítik az egységes társasági adó bevezetésének elképzelését.

"Csak annyit tudunk, hogy egy adómértékről beszélnek. Nem tudjuk, hogy mire vonatkozik. Nem tudjuk, hogyan kell alkalmazni" - mondta Catherine Schultz, a Business Roundtable adó- és fiskális politikáért felelős alelnöke.

Az amerikai tisztviselők továbbra is remélik, hogy végül sikerül elérni a 15 százalék feletti globális minimumrátát. A jelenlegi tárgyalások azonban egyensúlyozással járnak: Elég alacsony kulcsra van szükségük ahhoz, hogy széles körű támogatást nyerjenek, de elég magasra ahhoz, hogy az amerikai székhelyű multinacionális vállalatok számára csökkenjen az ösztönzés a profitátcsoportosításra.