Az európai vezetők idegesen várnak hat választást 2018-ban, mert ezek alakulása az egész EU sorsát is befolyásolja - kezdi összefoglalóját a brit express.co.uk. hírportál. Olaszország élére botrányai ellenére visszatérhet Silvio Berlusconi, miközben a közvélemény-kutatások szerint Vlagyimir Putyin Oroszország államfője és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke megtarthatja hivatalát.

Újabb cseh forduló

Kapcsolódó

Az első szavazás napokon belül, január 12-13-án lesz Csehországban, ahol elnökválasztást tartanak. Az euroszkeptikus jelenlegi államfő, Milos Zeman bízik újraválasztásában, amit nem fogadnának tapssal az EU vezető köreiben. A néhány hónappal ezelőtt hatalomra került Andrej Babis miniszterelnökkel, akit üzleti múltja és populista politikai irányvonala miatt Donald Trump amerikai elnökhöz hasonlítanak, erős hatalmat építhetnek ki.

Brüsszelben egyre inkább tartanak attól, hogy Csehország az irányításukkal csatlakozik Kelet-Közép-Európa két rebellis országához, Lengyelországhoz és Magyarországhoz. Babis azt ígérte, hogy úgy fogja irányítani az országot, mint egy családi vállalkozást. Zeman nemrégiben - az Express szerint Orbán Viktort követve - párhuzamot vont a Közel-Keletről érkező bevándorlók és az Európát fenyegető terror között.

Nagy győzelem után

A közvélemény-kutatások a március 4-ei olaszországi parlamenti választások előtt azt mutatják, hogy a baloldali radikális Öt Csillag Mozgalom a szavazatok 28 százalékára számíthat, a balközép Demokrata Párt (PD) 24, Berlusconi jobboldali Forza Italiája pedig 15 százalékot kaphat. A módosított választási rendszer azonban felboríthatja a sorrendet, így az utóbbi párt lehet a legnagyobb önálló politikai erő az új parlamentben. Igaz, abszolút többség nélkül.

Berlusconinak lendületet adott, hogy a jelölt, akit támogatott nagy sikert ért el a szicíliai regionális választáson. Sok szakértő ebben az országos szavazás előjelét látja. A veterán politikusról egyszerűen leperegnek szex- és adóbotrányai.

További veteránok

Veteránnak számít az európai politikában Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor is, akik politikai jövőjéről március 18-án, illetve várhatóan április elején dönthetnek a szavazók. A független jelöltként induló orosz államfő népszerűségi indexe 80 százalék felett áll az utolsó független orosz közvélemény-kutató intézetnél, a Levadánál is.

Orbán Viktor, akit az Expressz a maverick (független, szellemileg a maga útját járó, elszabadult) jelzővel illet, illetve aki sok fejfájást okozott az EU vezetőinek, köztük Angela Merkel német kancellárnak, ismét győzelemre áll. Pártja, a Fidesz legesélyesebb ellenfelének a radikális jobboldali múltját hátra hagyni igyekvő Jobbik jött fel, ám súlyos pénzbüntetés fenyegeti egy illegális kampányfinanszírozási ügy miatt. Ez azzal fenyegeti, hogy vissza kell lépnie az indulástól.

Tiszta találgatás

Nem látszik ilyen tutinak a szeptember 9-ei svéd parlamenti, illetve a 2018. őszi lengyelországi helyhatósági választások kimenetele. Stefan Löfven svéd miniszterelnök abban bízik, hogy szociáldemokrata partja élén megtarthatja a kormányfői posztot. Ugyanakkor a kormányzáshoz szükséges koalícióban részt vevő zöldek rosszul szerepelnek a közvélemény-kutatásokon.

Eközben a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt tovább erősödött azt követően, hogy előretört a 2014-es választásokon. A legutóbbi felmérések szerint a szavazatok 15-16 százalékára számíthat, míg négy évvel ezelőtt 13 százalékot ért el.

A lengyelországi szavazás még nagyon messze van. Addigra befejeződhet az EU vezető testületei és a varsói kormány csatája az igazságügyi reformról, amely az előbbiek szerint korlátozza a jog uralmának érvényesülését az országban. Ha az ügy nem rendeződik, akkor a helyi szavazást is erősen befolyásolhatja a lengyel-EU viszony alakulása.

A nyitókép forrása: Shutterstock.com