Hétfőn minden korábbi várakozásnál hamarabb megállapodtak az Európai Tanács csúcstalálkozóján az újabb szankciós csomagról, amelynek legfontosabb eleme, hogy olajembargót hirdetnek az Oroszország által eladatott termékekre. Az ukrajnai háborúra adott válaszlépések számos fontos elemet tartalmaznak – köztük az EU-s hajózási cégek eltiltását a tengeri orosz olajkereskedelemtől –, de az Orbán-kormány kérésére mentességet adnak a vezetékes olajvásárlásra, amely Csehország, Szlovákia és Magyarország számára kiemelten fontos.

Az utolsó pillanatban azonban Magyarország azt követelte, hogy az uniós szankciócsomag jogi szövegének véglegesítése céljából ülésező uniós nagykövetek vegyék le Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház vezetőjét a szankcionált személyek listájáról. Kirill dollármilliomos, Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségese, aki támogatja az ukrajnai inváziót.

Csütörtök este végül az uniós tisztviselők belementek, hogy lehúzzák az egyházi vezetőt a listáról. Még nem biztos a megállapodás így sem, az majd csak akkor lesz, ha az EU hatodik szankciócsomagja az uniós hivatalos közlönyben megjelenik, várhatóan pénteken napközben.

Az uniós diplomaták azonban csalódottságuknak adtak hangot Magyarországgal szemben, miután a kérdés csak azután került szóba, hogy a hétfői és keddi uniós csúcstalálkozón megpecsételték a szankciókról szóló megállapodást – írja az EURACTIV.

A brüsszeli lap által megkeresett uniós diplomaták szerint Magyarország "semmilyen érthető magyarázatot" nem adott arra, hogy miért ragaszkodik a személyi kérdéshez. (Bár az elmúlt hetekben a magyarországi vallási közösségek védelmére hivatkoztak, valamint a vallásszabadság elleni rossz precedensnek nevezte a magyar külügy a Kirill elleni szankciókat.)

Egy uniós diplomata "szükségtelen mutatványnak" nevezte Budapest lépését, míg Litvánia uniós nagykövete, Arnoldas Pranckevičius a Twitteren úgy fogalmazott, hogy "nagyon kiábrándítónak és aligha elfogadhatónak tartja, hogy az európai vezetők által elért megállapodást egyesek nem tartották teljes mértékben tiszteletben".

"Nem fogunk meghátrálni. Javaslom, hogy a 7. csomagot nevezzük el #KGB-nek: Kirill, Gas & Banks" - tweetelte. (Csütörtökön sok diplomata pedzegette, hogy lépéseket kellene tenni a magyar kormány ellen, amiről részletesen írtunk.)

De mivel Magyarország kifogásolta a büntetőintézkedések egy hónapig történő elhalasztását, a következő szankciós fordulóban még nagyobb kihívás lehet egyhangú döntést hozni a tagállamoknak. 

Miközben sokaknak elege lett Orbán obstrukciós kísérleteiből, egy másik uniós diplomata azt sugallta, hogy néhány más tagállam szívesen húzódna be magányosan Magyarország mögé. Mert végső soron az EU részleges embargója az orosz olajexportra nem éri el azt, amiről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eredetileg azt mondta, hogy "teljes tilalomnak" kell lennie.

Nem jelentették be, hogy az ideiglenes mentesség mikor ér véget, de a kérdéssel még ebben a hónapban foglalkozhatnak, amikor az uniós vezetők a nyári szünet előtti utolsó rendes csúcstalálkozójukra összeülnek. A tisztázandó kérdésekről részletesen írtunk ebben a cikkünkben brüsszeli szakértők megszólaltatásával. Itt tisztázhatják a magyar kormány egy szerda este felvetett másik kérését is: az Orbán-kormány több forrás szerint is szeretné elérni, hogy a vezetékes olajvásárlások után előállított finomított termékek kereskedelmét ne tiltsák be az EU-ban. A lengyelek és a balti országok ezt elfogadhatlannak tartják.