Koholt vádak alapján próbálja Magyarországot elítéltetni az Európai Parlament (EP) bevándorláspárti többsége, ezt bizonyítja az is, hogy nem halad előre a hetes cikk szerinti eljárás a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban - jelentette ki kedden a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára, Varga Judit. Arról is beszélt, hogy hivatalos meghallgatásra ezúttal sem került sor, csak egyfajta helyzetértékelésre, ezt követően pedig néhány tagállam arra próbálta ösztökélni az EU soros román elnökségét, hogy léptesse újabb szakaszba az eljárást, de nem volt szó a résztvevők többségéről.

Hogy az eljárás továbbléptetése alatt mit értett, nem fejtette ki, de erre magyarázatot adhat egy a Népszava birtokába került dokumentum. Eszerint ugyanis a 7. cikkelyes eljárás keretében zajlott keddi eszmecserén Németország és Franciaország közös nyilatkozatot tett, amelyben többek között azt kérik, hogy hallgassák meg a magyar kormányt.

Kapcsolódó

A nyilatkozat pontjaiban felsorolják az elmúlt időszakban a felek szerint az európai közös értékekkel szembemenő budapesti lépéseket is. A lista a következő:

 

  • Az uniós intézmények tiszteletben tartása nem képezheti vita tárgyát, ezért időszerű volt, hogy a kormány befejezte a Juncker-plakátos kampányát. (Ez utóbbi a Fideszt magában foglaló Európai Néppártban is odáig fajult, hogy szinte egyöntetűen megszavazták a nagyobbik kormánypárt felfüggesztését - a szerk.)
  • Hét hónappal azután, hogy a Sargentini-jelentés elkészültekor az EP megszavazta a hetes cikkely szerint eljárást Magyarország ügyében, a német-francia felek meghallgatnák egy konstruktív és tartalmas párbeszéd során Magyarországot
  • Bár nem egy-egy törvénnyel, hanem a magyar fél alapvető iránti értékekkel szembeni viszonyát tartják aggasztónak, részletezték, hogy a Sargentini-jelentés mely megállapításai miatt aggódnak: ilyenek az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a média szabadságával, a tanszabadsággal, a vallásszabadsággal, a szólásszabadsággal és a kisebbségek és a menekültek jogaival kapcsolatos hazai intézkedések.
  • Aggasztónak tartják azt is, hogy civil szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot.
  • Külön aggályokat vet fel a Közép-európai Egyetem (CEU) helyzete, mert ez rávilágít, hogy kérdéses, Magyarországon megvalósul-e a tudományos és tanszabadság, ahogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalták. Ezért magyarázatot várnak, Magyarország mit kíván tenni, hogy az egyetem folytathassa tevékenységét Budapesten.
  • Azt is írták, hogy a "magyar média élénk és változatos volt, most azonban egyre egysíkúbbnak tűnik. A független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni a magyarországi médiában." Amit szintén aggasztónak neveznek.
  • A magyar fél meghallgatásával zajló vitát az EP-választások után, júniusban tartanák meg.

A teljes, eredeti listát a Népszava oldalán olvashatja el.

Manfred Weber, az EPP bizottsági elnöki jelöltje március végén, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arra szólította fel Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy mielőbb vitassák meg az ügyet az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő testületben.