Március 4-én elérte Magyarországot is a járvány, két iráni diáknál találták meg a Kínából indult koronavírus fertőzést. A SOTE-n tanuló diákokat azonnal elkülönítették, kontaktszemélyeik felkutatása is megkezdődött, bár később kiderült, hogy az egyetemen minden csoporttársukat nem érték el, végül a Szent László Kórházba kerültek karanténba, az ország felsőoktatási intézményei pedig sorra kezdték el tájékoztatni a diákjaikat a különböző járványügyi szabályokról, míg nem a kormány úgy döntött, hogy bezárják a kollégiumokat.

A magyar állam úgy döntött, hogy felfüggeszti a vízumkiadást Iránnak, ami már több, mint időszerű volt: Kína után a járvány itt robbant be igazán, köszönhetően annak, hogy a helyi hatóságok sokáig nem adtak ki megfelelő tájékoztatásokat, elbagatellizálták a helyzetet, a Kínába tartó repülőjáratokat is csak utolsóként állították le. A perzsa újév, vagyis a Noruz már úgy érte az országot, hogy hivatalosan 18 407 fertőzött volt, közülük pedig 1 284 ember belehalt a fertőzésbe. Irán az ünnepre kijárási tilalmak közé menekült, de a járványgörbe csak áprilisra ért platóra.

Megjöttek a képek a halottakról

Olaszország már februárban korlátozásokat vezetett be az északi régiókban, de ez sem állította meg a vírus terjedését, március elején sorra jelent meg a koronavírus a középső és déli tartományokban is. Március 8-tól már 14 északi és középső tartomány került vesztegzár alá, de három hétig tartott mire valóban elkezdtek csökkenni az esetszámok. A világot bejárták a fotók az összeomló olasz egészségügyről, főként a bergamói kórházról, ahol már külön helyiségeket ürítették ki, hogy a halottak tárolni tudják. Az is itt lett igazán egyértelmű, hogy ha Európában egy ilyen gócpont alakul ki, akkor a leállások miatt súlyos gazdasági károkat szenvedhet a fejlett világ, a válságos olasz járványhelyzet pedig nem kis szerepet játszott abban, hogy az apróbb visszaesések és felpattanások után padlót fogtak a világ vezető tőzsdéi. Addig bezárt minden, katonai ellenőrzéseket vezettek be az utakon.

Fekete hétfő

Március 9-én a nyitás előtt a Dow Jones Industrial Average 1300 pontos csökkenésben volt, zuhanni kezdett az olajár, utóbbi pedig olyan intenzív zuhanás volt, hogy a nagy olajválság után először, de a határidős piacot 15 percre fel kellett függeszteni. A nap végére a DJIA több mint 2000 pontot veszített, ami valaha volt legnagyobb napon belüli zuhanás a történelemben. A Chevron és az ExxonMobil olajtársaságok körülbelül 15 százalékot veszítettek zárásig. A technológiai részvények ugyan ellenállóbbnak tűntek, de napközben a Nasdaq Composite is megindult lefelé, több mint 620 pontot gyengült, vele az S&P 500 ami 7,6 százalékot bukkot. A 10 éves és a 30 éves amerikai kincstárjegyek hozama 0,40 százalék, illetve 1,02 százalék alá esett.

A válság nem karanténozódott az Egyesült Államokra: a kanadai S&P/TSX Composite Index több mint 10 százalékkal mélyebben zárta a szabadnapot. A brazil IBOVESPA 12 százaléka égett el, az ausztráliai ASX 200 7,3 százalékos pofonnal zárt. Aztán Európa is padlót fogott: a londoni FTSE 100 7,7 százalékot, a CAC 40 és a DAX 11,2 és 8,4 százalékot gyengültek. A STOXX Europe 600 több mint 20 százalékkal esett vissza az év korábbi csúcsa alá.

A járvány eközben elérte New Yorkot is, ahol hamar az iskolák bezárásáról, majd kijárási tilalomról is döntöttek.

Libanon omlott össze először

Bár a járvány igazán el sem érte az országot, pandémiás szempontból jobb helyzetben volt Libanon, mint a szomszédos Izrael, de mégis első országként borult be a gazdaságuk. Március 9-én csődöt jelentettek és az IMF segítségét kérték. Az állam már 2019 októbere óta politikai válságban volt, először Hasszán Szahír miniszterelnök mondott le, majd utódja örökölte meg a deviza és gazdasági krízist: már a hatalomátvételkor biztos volt, hogy Libanon nem tudja törleszteni egy 1,2 milliárd dolláros (360 milliárd forintos) eurokötvény-tartozását. Hasszan Diab miniszterelnök azt mondta az államcsőd bejelentésekor, hogy "nem volt könnyű döntés, de Libanon adóssága nagyobb, mint amit az ország elbír." Ekkor már a közel-keleti országban az államadósság elérte a bruttó hazai termék 170 százalékát.

A tüntetések egyre hevesebbek lettek, készpénz gyakorlatilag nem volt az országban, de legalábbis a bankokból, bankautomatákból semmit nem lehetett felvenni. Felvették a kapcsolatot ugyan az IMF-fel, de a gyors megállapodásra kis esély látszott, mert Libanonban annyira súlyos lett a korrupciós helyzet, hogy az állam és a vesztegetés nem szinonimái lettek egymásnak, hanem nem lehetett a két szót egymástól külön használni.

Putyin úgy döntött, örökre elnök marad

Az orosz elnök még január 15-én jelentette be, hogy átalakítja kormányát és alkotmányreformot kezdeményez. Elsőre úgy tűnt, hogy jelenlegi elnöki ciklusának végén, 2024-ben egy lépéssel hátrébb akar lépni a hatalomból, és a háttérből akarja folytatni országa irányítását. Aztán március 10-én megjelent a Duma színe előtt, hogy elmondjon egy formális beszédet az törvényhozás teendőiről, ám ehelyett kiderült, hogy az alkotmánymódosítást egy sajátos trükkel felhasználják arra, hogy akár 2036-ig Oroszország államfője maradhasson. Valentyina Tyereskova a világ első nő űrhajósa, parlamenti képviselő azt javasolta, hogy az új alkotmány elfogadásával induljon nulláról az elnöki ciklusok számlálója. Így ha - pontosabban miután Putyin ezt akarja: amikor - az alkotmányreform életbe lép, Putyin eddigi ciklusai eltörlődnek, és 2024-ben, illetve 2030-ban is indulhat az államfői tisztségért.

Ha nincs a járvány, a népszavazást egy hónapon belül meg is tartották volna, de a járvány elkezdte padlóra vinni Oroszországot, ezért végül a döntés egy júliusi referendumra maradt csak. Nagy jelentősége nem volt, csak az tolódott ki, hogy formálisan is elismerjék, Putyin a mai orosz állam teljhatalmú ura.

Magyarországon is jöttek a kijárási korlátozások

Itthon lassan indult be a járvány, de aztán március 27-én lépett a kormány, ezen a napon már 39 új fertőzöttet találtak 24 óra alatt, összesen 300 beteg volt az országban. Orbán Viktor miniszterelnök ezért bejelentette, hogy másnaptól kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között: dolgozni és vásárolni lehet, a nyitva lévő boltokba 9 és 12 óra között kizárólag az idősek mehetnek be.

Eddig a kormány a pandémia gazdasági oldalára koncentrált inkább, már március 18-án bevezették a támogató intézkedéseket, miszerint:

  • Először is a vállalkozások és a magánszemélyek márciusig felvett hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét felfüggesztették az év végéig.
  • A rövid lejáratú vállalkozói hiteleket június 30-ig meghosszabbították.
  • A március közepéig felvett fogyasztói hitelek THM-jét a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékában maximalizálták.
  • Segítséget nyújtottak a leginkább sújtott szektoroknak - a turizmusnak, a vendéglátásnak, a taxisoknak, a kulturális szolgáltatásoknak és a sportnak. A munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét ideiglenesen teljes egészében elengedték, a munkavállalók járulékfizetését is jelentősen lecsökkentették, az egészségügyi hozzájárulási díj a törvényi minimumra csökkent.
  • A kritikus szektorokban nem lehetetett a bérleti díjakat megemelni és a szerződéseket felmondani.
  • A kata (kisadózó vállalkozók tételes adója) szerint adózó taxisok átalány szerinti adózását felfüggesztették június 30-ig.
  • A turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kellett megfizetni ebben az időszakban.
  • Változtattak a munkáltatók-munkavállalók viszonyán, rugalmasabb munkavállalói szerződési szabályokról döntöttek, hogy könnyebb legyen a felek közötti egyeztetés.

Nagyobb vitát kavart viszont, hogy a kormány a parlament elé vitte a felhatalmazási törvényt: ez lényegében lehetővé tette a rendeleti kormányzást, vagyis a parlament által alkotott törvények bizonyos körének a rendelkezéseit a parlament utólagos jóváhagyásával figyelmen kívül hagyhatták, illetve ezek helyett rendeletileg új szabályokat hozhattak. A törvény felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzet idején a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozzon az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében. Az ellenzék ebben egy kockázatot látott, mivel nem kötötték záróidőponthoz a felhatalmazási törvény hatályát. Végül nem is szavazták meg a passzusokat.

A kormány viszont a gyors reakcióképességre hivatkozott, így március 30-án a Fidesz-KDNP kétharmados többsége elfogadta a törvényt. Már másnap megérkeztek emiatt az első külföldi bírálatok, amelyek a magyar jogállamot féltették, hogy nem kötötték lejárati időhöz a törvényt. Ezzel új külpolitikai tusakodás indult Orbán Viktor kormánya és az uniós vezetők között, de még Bernie Sanders elnökjelölt-aspiráns is levélben jelezte aggályait a budapesti vezetésnek.