A korábbi háromról tíz évre emelte az orosz törvényhozás az Oroszországból való kitiltás felső határát azoknak a szabálysértőknek, akik tartózkodási engedélyük lejárta után több mint 280 napot tartózkodtak ott.

Konsztantyin Romodanovszkij, az orosz szövetségi migrációs szolgálat vezetője szerint jelenleg csaknem azonos az Oroszországban levő legális bevándorlók és az illegálisan ott tartózkodók száma: 2,7 millió, illetve 2,9 millió fő - írta a TASZSZ hírügynökség.

Romodanovszkij elmondta, hogy a bevándorlók óriási többsége a volt Szovjetunió kilenc köztársaságából, vagyis a FÁK-ból érkezik, akiknek joguk van vízum nélkül belépni és 90 napig tartózkodni Oroszországban. Az új rendelkezés célja ezek megrendszabályozása. Az idén már csak az Eurázsiai Gazdasági Közösség tagjai (Kazahsztán és Belarusz), illetve az ukrán menekültek jöhetnek útlevél nélkül, a többiek, akik eddig személy igazolvánnyal léphették át a határt, kötelesek odahaza útlevelet kiváltani. Az elmúlt két évben már több mint 1,2 millió külföldinek tiltották meg az orosz határ átlépését.

Az ENSZ becslése szerint mintegy 11 millió bevándorló él Oroszországban, amely ezzel az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb befogadó országa. A túlnyomó többség Tadzsikisztánból, Üzbegisztánból és Kirgizisztánból jön, és családjaiknak hazaküldött jövedelmük kulcsfontosságú országuk számára. Az Oroszországban dolgozó 1 millió tadzsik pénze adta például tavaly a tadzsik GDP 35 százalékát.

A munkaképes korú oroszok számának csökkenése miatt az országnak óriási szüksége van a bevándorlókra, oroszul azonban gyakran csak gyengén beszélő tömegük súlyos társadalmi feszültség forrása. Ebben szerepe van a bűnözésnek is. A rendőrség szerint Moszkvában tavaly a gyilkosságok mintegy 20, a nemi erőszaktételek több mint 40 százalékát bevándorlók követték el. Ez, és kirobbanni készülő pogromok hatalmas rendőrségi akciókra indították a kormányt, amelyek során ezerszám fogták össze az illegális bevándorlókat majd toloncolták haza őket. A közhangulatra jellemző, hogy az ukrán válság előtti közvélemény-kutatások tanúsága szerint az oroszok az állam biztonságára legsúlyosabb veszélynek a bevándorlókat tartották, és jelenleg is a megkérdezettek mintegy 50 százaléka vall nacionalista és bevándorlás ellenes nézeteket.

Míg a kormányt az etnikai feszültségek aggasztják, a közgazdászokat inkább az, hogy 2014-ben becslésük szerint mintegy 10 százalékkal csökkent a bevándorlók száma - írta a Forbes. Ugyan mintegy 260 ezerrel még mindig a világon az egyik legnagyobb, de félő, hogy ez a tendencia a rubel árfolyamának zuhanásával erősödni fog. Oroszország vonzását ugyanis a hazainál jóval magasabb keresetek biztosítják, azonban ha a rubel értéke 50 százalékkal csökken, ezzel arányosan csökkenhet az ottani munkalehetőségek iránti érdeklődés. Romodanovszkij elmondta, hogy a múlt év első kilenc napjában 70 százalékkal csökkent a munkavállalási céllal érkező bevándorlók száma. Ezt a gazdasági nehézségekkel és azzal magyarázta, hogy az érdeklődők tisztában vannak azzal, hogy január 10-ével léptek hatályba a szigorúbb szabályok. Természetesen senki sem állítja, hogy ennek alapján trendről lehet beszélni, de érdemes lesz a következő hónapokat különösen figyelemmel kísérni.