Kedden a nemzetközi aggodalom újabb tetőfokára hágott, ami szerdán csak tovább eszkalálódott. Az USA és Kína is sürgette az eurózóna nagy tagállamait, hogy találjanak megoldást az eurózóna problémáira. Barack Obama amerikai elnök "hatékonyabban koordinált fiskális politikára" szólította fel az eurózónás vezetőket, míg Wen Csia-pao kínai miniszterelnök kijelentette, hogy Kína hajlandó segíteni legnagyobb kereskedelmi partnerének, de előbb meg kell állítani a válság tovaterjedését.

A kínai jegybank elnöke viszont arra figyelmeztette Pekinget szerdán, hogy ne vásároljon nagy mennyiségben eurókötvényeket.

Oroszország hasonlóan nyilatkozott: Arkagyij Dvorkovics, Dmitrij Medvegyev orosz elnök vezető közgazdásza a Reutersnek azt mondta, hogy mielőtt országa segítséget nyújtana az eurózónának, az uniós döntéshozóknak világos tervvel kell előállniuk az eurózónás válság leküzdésére.

A BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) is előzetes tárgyalásokba kezdtek arról, hogy növeljék az euróban denominált kötvényeik arányát, hogy enyhítsék az eurózónás adósságválságot - mondta kedden a Reutersnek egy brazil kormányzati forrás, aki szerint bármilyen döntés is születik az ügyben, az nem érinti a tagállamok tartalékainak nagy részét. A brazil pénzügyminiszter, Guido Mantega pedig arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy a BRICS országok pénzügyminiszterei és jegybankárai az eurózónás válságról tárgyalnak a szeptember 22-i washingtoni találkozójukon, illetve megvitatják, hogy miként tudnának segíteni a krízis megoldásában.

Dvorkovics a Reutersnek ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem látott még az eurózóna kisegítésére vonatkozó, BRIC országoktól származó javaslatot orosz elnöki szinten. Ezt a kérdést a G20-ak franciaországi ülésén novemberben fogják megvitatni - tette hozzá Dvorkovics, aki szerint ott összehangolt megoldás születhet a helyzet stabilizálására.

A legnagyobb feltörekvő országok euróövezeti mentőakciójával kapcsolatos híreket az Európai Bizottság sem erősítette meg szerdán. Az EB szóvivője, Amadeu Altafaj szerint a Bizottságban ugyan hallottak a sajtóértesülésekről, de nincs konkrét információjuk a tárgyalásokról. A szóvivő csak annyit mondott: ez csak alátámasztja a Bizottság által már egy ideje hangoztatottakat, vagyis, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy mi történik Görögországban vagy az eurózónában, ez Európán is túlnyúlik. "A gazdaságaink rendkívül összekapcsoltak és a feltörekvő gazdaságoknak jelentős érdekük fűződik ahhoz, hogy Európa pénzügyi stabilitása biztosított legyen".

A feltörekvők segítsége kevés lenne

A BRICS országok kötvényvásárlásához elemzők nem fűztek nagy reményeket. A Reutersnek Abheek Barua, az Új Delhi székhelyű HDFC Bank vezető közgazdásza úgy vélekedett, hogy az eurózóna válsága túlságosan kiterjedt, vagyis, ha nem masszív kötvényvásárlásról lesz szó, akkor nem fog változtatni a helyzeten.

Még az ECB öt hetes, mintegy 70 milliárd euró értékű kötvényvásárlás sem győzte meg a befektetőket, így a bizalomhiány most Olaszországon csapódik le - jegyzi meg a Reuters.

Igazából Kína tudna változtatni a helyzeten, hiszen a mintegy 3,2 ezer milliárd dolláros devizatartalékának mintegy negyede lehet elemzők szerint euróban denominált eszköz. A nagyobb mennyiségű eurókötvény vásárlástól azonban óva intette a Kínát Li Dakui jegybanki tanácsadó, aki inkább saját gazdasági problémáik megoldására ösztönözné országa kormányát, utalva ezzel Kína inflációs gondjaira és az eszközbuborékok kialakulására.

A dél-afrikai pénzügyminiszter viszont már most, a tárgyalások előtt jelezte: országának nem biztos, hogy megvan a pénzügyi ereje ahhoz, hogy támogassa a kötvényvásárlási tervet. Az ország nettó arany és devizatartaléka augusztusban mindössze 50 milliárd dollár alatt volt.

Az indiai pénzügyminisztériumtól is olyan információt kapott a Reuters, hogy Új Delhi is "óvatos" a kötvényvásárlási tervvel kapcsolatban. India 320 milliárd dolláros devizatartalékának körülbelül 20 százaléka euróban denominált, és döntéshozók szerint ez az arány nem is fog változni.

Oroszország részéről Alexej Kudrin pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a jegybanknak nincs lehetősége arra, hogy tetszése szerint növelje az eurókötvény állományát. "Amint az arany és devizatartalékaink 10 milliárd dollárral megemelkednek, feltehető, hogy abból 4,5 milliárd dollárt eurózónás kötvényekbe fektetünk" - mondta Kudrin. A pénzügyminiszter szerint Oroszország általában támogatja a közös eurókötvények kibocsátását, miközben eurózónás állampapírokat is vásárol. Oroszország az európai mentőalapban (EFSF) is vásárolna részesedést, amennyiben az eszközt kibővítenék. Mentőakciókban kétoldalú megállapodásokba - Ciprust kivéve, ahol a tárgyalások vélhetően egy hónap alatt lezárulnak -  viszont Oroszország nem megy bele Kurdin szerint.

Brazíliai kormányzati forrásoktól is úgy értesült a Reuters, hogy az ország 355 dolláros devizatartalékát nem fogják eurókötvények vásárlására fordítani, de az ország 9 milliárd dolláros szuverén adósságalapja vásárolhat.

A baj egyre csak nő

A helyzet súlyosságát jelzi viszont, hogy pénteken az uniós pénzügyminiszterek lengyelországi találkozásán az amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner is részt vesz. A Reuters információi szerint Geithner sürgetni fogja az európai mentőalappal kapcsolatos változások ratifikálását, de az alap méretének növelését nem fogja erőltetni.

Szerdán az Európai Bizottság elnöke és a pénzügyi biztos is a július 21-én született vállalások mielőbbi végrehajtására szólította fel az Európai Parlementet, miközben azt is hangsúlyozták, hogy az eurókötvények bevezetése nem jelent azonnali megoldást az eurózóna problémáira.

Bár Angela Merkel német kancellár egyre hangsúlyosabban utasítja el Görögország  rendezetlen államcsődjét, mondván, az dominóhatással járna Európában, befektetők mégis egyre szkeptikusabbak azzal kapcsolatban, hogy az eurózóna ura a helyzetnek. Pénzpiacok már 90 százalékra teszik, hogy Görögország csődbe megy és kedden az olasz ötéves kötvények hozama is 1999 óta nem látott szintre emelkedett. Utóbbival kapcsolatban többen úgy vélik, a tagállam túl nagy ahhoz, hogy kisegítsék. Olaszország adósságállománya a GDP 120 százalékára rúg, az alacsony gazdasági növekedési ütem viszont azt jelzi, hogy az 1,9 ezer milliárd eurós adósságának csökkentésével kemény harcot fog vívni.

A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF), banki lobbicsoport, legutóbbi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a válsággal szembeni elhúzódó tehetetlenség a bankrendszert is súlyos kockázatoknak teszi ki. Továbbá arra is felhívták a figyelmet, hogy annak kockázata is egyre nagyobb, hogy a reálgazdaság és a pénzügyi kondíciók egymást erősítő lefelé mutató spirális folyamatokat indítsanak be.

Az elemzők egyre szkeptikusabbak

Egy szerdai elemzésében a Capital Economiscs befektetési tanácsadó csoport azt írta: a vártnál is gyorsabban eszkalálódó euróövezeti adósságválság gazdasági hatásai miatt jövőre ismét recesszióba süllyed az euróövezet, és a visszaesés két évig is eltarthat. A pénzügyi cég európai főközgazdásza, Jonathan Loynes szerint most már "gyakorlatilag elkerülhetetlennek tűnnek" a nagyarányú adósságátrendezések az euróövezetben, és növekszik annak az esélye, hogy Görögország - esetleg több más tagországgal együtt - "a nem túl távoli jövőben" elhagyja a valutauniót. Emellett a Capital Economics 0,5 százalékos GDP-csökkenésre módosította az euróövezetre adott, 2012 egészére szóló előrejelzését az eddigi 0,5 százalékos átlagos növekedésről, 2013 egészére pedig még mélyebb, 1 százalékos visszaesést valószínűsít a korábbi elemzésükben szereplő stagnálás helyett.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) legutóbbi globális előrejelzésében egyharmadosnál nagyobb esélyt adott arra, hogy az euróövezet mostani formájában nem marad fenn. Az EIU legborúlátóbb forgatókönyve azt feltételezi, hogy az euróövezeti illetékesek nem tudják enyhíteni a piaci feszültségeket, az olasz és a spanyol kötvényhozamok folyamatosan emelkednek tovább, és a kezelhetetlenné váló adósságteher miatt e két valutauniós gazdaság végül törlesztésképtelenné válik, ami euróövezeti tagságuk feladásához vezethet. Ez viszont - tekintettel az olasz és a spanyol gazdaság méretére - az euróövezet teljes szétesését eredményezheti.

Az olasz adóssághelyzetről a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben összeállított helyzetértékelése is úgy vélekedett, hogy "közel jár ahhoz, hogy fenntarthatatlanná váljon". A CEBR emellett azt valószínűsítette, hogy sem Olaszország, sem Spanyolország lakossága nem lesz hajlandó vállalni az euróövezeti tagság fenntartásához szükséges "szűkölködést". A CEBR elemzői ennek alapján mindössze egyötödös esélyt adtak az elemzésben arra, hogy az euróövezet tíz év múlva is létezni fog jelenlegi formájában.

Elemzők mellett már a vállalati oldalról is hallani lehetett aggódó kijelentéseket. Kedden Sergio Marchionne, a Fiat vezérigazgatója az eurózóna túlélésével kapcsolatban elképzelhetőnek tartotta, hogy rossz döntések születtek és kisiklanak a folyamatok.